Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 7-8. szám - Kanalas Imre: Kecskemét város fejlődésének stratégiai irányai

volt a közművesítettség foka, az infrastruktúra követő jelleget mutatott (ami elmaradt a gazdasági és társadalmi igényektől, különösen a víz- és csatornaellá­tottság, illetve szennyvízkezelés területén), s hiányoztak a városból a zöldfelüle­tek és parkok. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról sem, hogy a kultúra, az oktatás, az egészségügy és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelem és az infrastrukturális ellátottság területén óriási hátrányokat kellett ledolgoznia Kecskemétnek a többi megyeszékhellyel szemben. Számos területen komoly előrelépéseket sikerült elérni (gazdaságfejlesztés, oktatási hálózat kiépülése, egészségügyi ellátórend­szer fejlesztése, kereskedelmi ellátottság javulása, kulturális és tudományos intézmények letelepítése), míg más területeken a hátrányok ledolgozása a későb­bi évtizedekre maradt. A rendszerváltás utáni évek folyamatai, új városfejlesztési kérdések A rendszerváltás szinte teljes politikai, gazdasági, tulajdoni, szervezeti és társadalmi átalakulása nagyrészt felszínre hozta a város korábbi fejlődésbeli és működési ellentmondásait. Kecskemétnek olyan változásokkal, kihívásokkal kellett szembenéznie, melyek egyrészről az örökölt - és részben a mezővárosias múltból következő - hiányok (pl. infrastrukturális, kulturális, ellátási, innováci­ós) felszámolásának igényéből, másrészt a jelentős gazdasági és - ezzel összefüg­gésben — társadalmi átalakulásából, harmadrészt pedig a folyamatosan változó külső (politikai, közigazgatási, gazdasági, tervezési) környezetből adódott. A XX. század utolsó évtizedében a gazdaság termelőszektora átalakult, létre­jött az új önkormányzatiság, újraformálódott a város gazdasága és kialakult egy új vállalkozói réteg (melynek egy részét már a külföldi befektetők adták), stabili­zálódott a várost ellátó intézményrendszer, valamint több száz szakmai, civil és egyházi szervezet alakult újjá. Az 1990-es években végbemenő gazdasági, szerkezeti és tulajdoni változások, a fokozatosan javuló jövedelemtermelő képesség, az élénk vállalkozói szellem és az innovatív fejlődőképesség ellenére időbe telt a város gazdasági talpra állása. A kilencvenes évek elejét jellemző gyárbezárások nyomán kialakult „ipari-ter­melési vákuumot" hamarosan a külföldi működő tőke „óvatos" beruházásai kezdték betölteni. A kilencvenes évek elején olyan neves cégek jelentek meg a városban, mint a Knorr-Bremse, a Phoenix Mecano és a Thyssen, majd az évtized második felében folytatódott a külföldi vállalatok betelepülése, illetve új hazai cégek alapítása (pl. Digital Disc Drivers Kft., Thomas and Betts Kft., CabTec Kft., Fornetti Kft.). A rendszerváltást követő évtizedben a gazdasági ágazatok tekintetében Kecskeméten egy viszonylag arányos struktúra formá­lódott, melyben a meghatározó szerepet a gép- és elektronikai ipar játszotta, de Kecskemétnek sikerült - ha kisebb súllyal is - megőriznie a hagyományos élelmiszeripari szerepét is. Itt kell megemlíteni, hogy a város évszázadokon keresztül tradicionálisan fontos gazdasági ágazatának, a mezőgazdaságnak - részben az élelmiszer-feldolgozó kapacitások válsága, illetve a külpiaci viszo­162

Next

/
Oldalképek
Tartalom