Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Iványosi Szabó András - Hoyk Edit: Kecskeméti táj, kecskeméti tájváltozások
potenciális evapotranszspiráció (a növényzet és a talajfelszín együttes párologtatása) értékét. A vegetáció szempontjából a tenyészidőszak, illetve a nyári fél év párolgása a lényegesebb, ami az emelkedő nyári középhőmérsékletek miatt növekvő tendenciát mutat. Ez is jelzi, hogy a jövőben fokozódó vízhiánnyal kell számolni. A párolgási összeg a csapadékhoz és a hőmérséklethez hasonlóan erőteljesen ingadozik, különösen az 1990-es évtizedtől kezdődően (4. ábra). év 4. ábra: A potenciális evapotranszspiráció a nyári fél évben (lII-Vlll.) 1981-20058 Vízrajz Kecskemét a tiszai vízgyűjtő terület része. A város területéhez tartozó hajdani állóvizek, szikes tavak és folyások mind a homokterületen, mind a löszös határrészeken az északnyugat-délkeleti kifúvásos laposokba rendeződtek. A mai közigazgatási terület egykor vízgazdag területsávjai:- A várostól északkeletre fekvő Nyomás két tágas, párhuzamos deflációs mélyedésének hajdan bőséges vizeit az ásott medrű Alpár-Nyárlőrinci csatorna vezette le a Tiszába.- Kicsiny, különálló vízállás volt a mai Gyenes tér helyén a Dellő-mocsár. Állandó vízborítottságát tőzeges fenéküledékei igazolják. Méltatlan állapotára tekintettel 1834-ben, Gyenes Mihály városi mérnök irányításával csapolták le.- A Börönde-rét - Oláh-rét - Széktó - Alsószéktói Büdös-szék - Muszáj - Ürgés- Csongrádi úti laposok egykori tósorozatát a Csukás-ér és mellékcsatornái tették lefolyásossá.- A város nyugati határán a szarkási Úsztató, a Csalános-tó és a Hammerschmidt- semlyék szélbarázdája következik. Tovább délnyugatra, Matkópusztán a hajdani Fehér-tó - Kocsis-tó - Matkó-tó laposai követik egymást. E két tósorozat vizeit a Félegyházi-vízfolyás és mellékcsatornái vezették el a belvízrendezések után. 8 8 Forrás: Kecskeméti Agrometeorológiai Állomás 16
