Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Iványosi Szabó András - Hoyk Edit: Kecskeméti táj, kecskeméti tájváltozások
Iványosi Szabó András - Hoyk Edit Kecskeméti táj, kecskeméti táj változások Hírős város (Petőfi S.), a puszták metropolisza (Hanusz L), Kértmagyarország fővárosa (Németh L.), Homokváros (Szilágyi Zs.). Szinte fölkiáltásszerűen tömör és egyúttal elismerő jellemzései ezek a titulusok városunknak, és áttételesen népének. Annak a kecskeméti népnek, amely hihetetlen szorgalommal és kitartással vetette meg a lábát a Két víz köze - nem éppen könnyű életföltételeket kínáló - táján, és amely a magyar világ nagy történelmi fordulópontjain végül is rendre megtalálta a továbblépés lehetőségét. Városunk kétségkívül sokak számára talányos földrajzi hely. Miért éppen itt indult városunk - néha ugyan megtorpanó, ám mindig új lendületre kapó - fejlődésnek? Milyen időtávlatban bukkanhatunk a település kezdeteire? Miért éppen ez a város a Duna-Tisza közi települések legeredményesebbike? Igen, sokak számára nagy kérdőjel a város földrajzi helye. Nincsen folyója, nem domborzatilag élesen elkülönülő tájak határán települt meg, nincsenek ásványkincsei. Ennek az értetlenségnek meghökkentő, ugyanakkor végletesen suta megfogalmazásával (Kecskemét 2005 előtt érvényben volt, a fővárosban készült településrendezési tervében) találkozhattunk: „Kecskemétnek nincsen természeti környezete." Belegondolva nyilvánvaló a megfogalmazás képtelensége, s a teljes érzéketlenség a Duna-Tisza közi táj jellege, adottságai iránt. De az mindenesetre tény, hogy nem erős, és első pillantásra nem is kizárólagos természeti és történelmi meghatározottságú helyen vert gyökeret és szökkent szárba Homokország fővárosa. Ebben az írásban először Kecskemét földrajzi sajátosságát tekintjük át, hogy azután számot vessünk a honfoglalást követő bő évezred környezeti változásaival. Végül érzékeltetni szeretnénk, hogy mennyire megváltozott körülöttünk - és nem előnyére - a Duna-Tisza közi táj, ismételten, sokadszor jelezni, hogy súlyos (és még tovább súlyosbodó) környezeti gondjaink országrésznyi léptékűek, amelyek kezelése is (mindenekelőtt) országos feladat, nagyobb környezeti felelősség- vállalásra biztatnánk városunk lakóit és döntéshozóit. Néhány szó Kecskemét tágabb térségéről Hol is fekszik Kecskemét? - tehetjük föl az álságosán együgyű kérdést. Első válaszunk: a Duna-Tisza köze közepén, félúton Budapest és Szeged között. A Duna-Tisza köze pedig egy olyan területi entitás, amely tájföldrajzi értelemben ugyan nem önálló táj, de éppoly jól körülhatárolható országrész, mint az ugyancsak összetett geográfiai arculatú Dunántúl. 10
