Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Kecskemét „divatba jött”…Szemereyné Pataki Klaudiával, Kecskemét polgármesterével Füzi László és Rigó Róbert beszélget
szándékukat, amelyek a legkülönbözőbb területeken - logisztikától a mezőgazda- sági szolgáltatásokig - végeznek tevékenységet. Természetesen a gazdaságfejlesztési alap által nyújtott lehetőségek tovább javíthatják az egészséges egyensúlyt.-A szolgáltató szektor mennyire képes mindebből profitálni, fejlődni?- A legtöbb területen erőteljes fejlődés tapasztalható. Például 2013-ban 58 ezer volt a vendégéjszakák száma, ez 2015-ben 78 ezerre emelkedett. Egyre több színvonalas étterem nyílik. Növekedik az üzletek forgalma is, hiszen magas a városban a foglalkoztatottság, több pénz jut a családok jóléti kiadásaira.-A város dinamikusan fejlődő gazdasága a pénzügyi lehetőségeket, mozgásteret menynyire képes bővíteni? Milyen irányban érdemes ezeket felhasználni?- A pénzügyi mozgástér egyrészt a hatékony gazdálkodásnak, másrészt a növekvő adóbevételeknek, harmadrészt pedig a sikeres pályázatoknak köszönhetően folyamatosan növekszik. Rendkívül nagy a felelőssége annak, hogy ezeket miként használjuk fel. Nem szerencsés egyetlen célra, területre koncentrálni az erőket, mert közben a többi leszakadhat. Kecskemét abban a kivételes helyzetben van, hogy nemcsak a kötelező, hanem az önként vállalt feladatait is sikerül ellátnia. A prioritások meghatározásánál azonban van egy stratégiai szempont: olyan fejlesztéseket kell előtérbe helyezni, amelyek aztán a gazdasági szereplők részéről újabb beruházásokat generálnak. Például: mi felújítottuk a belvárost, a befektetők pedig ennek farvizén beépítik a foghíjas telkeket. Vagy: a Rudolf- laktanyánál mi megteremtjük az infrastrukturális alapokat, a vállalkozások pedig létrehozhatják a szabadidős szolgáltatásokat. De ugyanilyen befektetésnek számítanak az útépítések, közterület-rendezések, hiszen azok is alapfeltételei annak, hogy piaci befektetések generálódjanak.-A város növekvő nemzetgazdasági súlya mennyiben növeli a politikai mozgásteret, a város érdekérvényesítő képességét? Hogyan jelenik ez meg?- Ha csak az elmúlt évek, különösen az elmúlt néhány hónap történéseit nézzük, gyorsan összeáll a kép, hogy a növekvő nemzetgazdasági súllyal egyenes arányban növekszik az érdekérvényesítő képességünk is. Kezdődött ez azzal, amikor a kecskeméti fejlesztéseket sorra nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a kormány, Kecskemét kiemelt járműipari központ lett. Akkor is megtapasztalhattuk, hogy mit jelent a gazdasági erő, amikor 30 év várakozás után lett északi elkerülőnk. De ennek köszönhető az is, hogy 4 milliárd forint állami támogatást kaptunk lakossági önerős útépítésre, tehát olyan célra, amelyet soha az állam nem támogatott az önkormányzatok számára. Végezetül itt a Modern Városok Program 100 milliárdja, ahova végképp jelentős érdekérvényesítő képesség kellett, mert a miniszterelnököt és a miniszterelnökséget vezető minisztert is meg kell győznünk arról, hogy Kecskemét fejlődésének - amely egyben az ország fejlődésének is része - szüksége van a célul kitűzött beruházásokra. A nemzetgazdasági súlyunk növekedése most bejuttatott bennünket a „VIP szektorba". Ezt a lehetőséget pedig maximálisan ki kell használnunk, és meg is tesszük. 5
