Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Kecskemét „divatba jött”…Szemereyné Pataki Klaudiával, Kecskemét polgármesterével Füzi László és Rigó Róbert beszélget
- Az országos népességfogyás ellenére Kecskemét lakosságszáma növekszik, és az ingázóké is. Kevés a lakóingatlan, kevés a bérlakás. Ez egyszerre jelent fejlődési lehetőséget és számos megoldandó feladatot, kihívást. A város forgalma egyre zsúfoltabb, az úthálózat egy jóval kisebb városra és forgalomra lett megépítve. A városban több főút igen rossz minőségű. Hogyan lehet lépést tartani a növekedéssel az igen költséges infrastruktúrafejlesztés területén?- Ezekre utaltam az előbb, amikor élhetőségről és egészséges egyensúlyról beszéltem. Tulajdonképpen a fejlesztési célok és eszközök arról szólnak, hogy lépést tarthassunk az igényekkel. A Modern Városok Program, valamint a TOP keretében érkező 23 milliárd forintnyi forrás hatalmas lökést adhat. Utóbbi a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban érkezik, ekkor valósul meg egyebek között a nyugati városkapu-projekt. Ennek keretében oktatási, sport célú, gazdasági és egészségügyi létesítmények épülnek, illetve újulnak meg. A Rudolf- laktanya területét is hasznosítjuk, a tízhektáros területen egyebek között családi sport- és szabadidőközpontot alakítunk ki. A homokbányái volt szovjet laktanya területén pedig zöld város mintaprojekt kialakítását tervezzük. A területen egy 8 ezer embert befogadó városrész jöhet létre, jelentős zöldfelületekkel, mintegy 730 lakással, az oktatás fejlesztéséhez kapcsolódó szolgáltató létesítményekkel. Fontos fejlesztés az Izsáki úton az épülő gazdaságtudományi campus, amely új léptéket ad majd Kecskemét felsőoktatásának. A bérlakásépítés abszolút prioritás, és jó esély van arra, hogy nemcsak az önkormányzat, de a befektetők is fejlesszék ezt az ágazatot. A CSOK-nak és az áfacsökkentésnek köszönhetően az ingatlanépítés eleve belendült, ami most nagyon jól jön Kecskemétnek. Ami az utakat illeti: köztudott, hogy a jelenlegi úthálózat annak idején egy 60 ezres lélekszámú városra lett méretezve, amit rég kinőttünk. A Modern Városok Program keretében az északi elkerülő az autópályához kapcsolódhat, az Izsáki út is négysávos lesz, egészen az autópálya nyugati lehajtójáig. Az 52-es főút négysávosítása rendkívül fontos számunkra, hiszen a város vonzáskörzetében lévő számos jelentősebb településről ez az út vezet a városba, de az autópályán érkezők java része is ezen az útvonalon keresztül közelíti meg a belvárost. Kecskeméten belül pedig az 52-es mellett helyezkedik el több kiterjedt városrész, az épülő egyetemi campus, a főiskola műszaki kara, a sport- és rekreációs fejlesztések előtt álló Rudolf- laktanya, valamint a Elomokbánya városrész. Amennyiben a vasúti közlekedés, az elővárosi vasúti közlekedés, a vasúti pályaudvar fejlesztése is megtörténik, akkor e beruházásokkal együttesen tényleg levegőhöz juthat Kecskemét közlekedése. A szerkezet adott, ezen belül kell megtalálnunk a mozgásteret, a szóba jöhető megoldásokat. És itt beszélhetünk akár a belvárosi parkolási nehézségekről is, amit technikailag egyetlen módon lehet megoldani: mélygarázsokkal és parkolóházakkal. De ehhez nekünk, kecskemétieknek is alkalmazkodnunk kell, meg kell szoknunk. Tudom, hogy nem egyszerű, bevallom, magam is idegenkedem tőle. Ha már a közlekedésnél tartunk, érdemes részletesebben kitérni a lakossági önerős útépítésekre. Ugyanis a város egésze szempontjából talán kevésbé fontos, mint a főutak állapota, de a helyben lakóknak markánsan meghatározza a mindennapjait. Ezért ezt meg kell oldani, akkor is, ha Kecskemét nagy kiterjedésű város, akkor is, ha éppen ezért drága a fenntartása, az útépítések pedig még 6
