Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 6. szám - Bíró-Balogh Tamás: Radnótitól Bakáig
Az, hogy 1976-ban Kormos már mint Radnóti-verset idézte fel, természetes: az ekkor már legalább hat éve nyomtatásban is Radnóti nevéhez kötődött. És akkor itt érdemes számba venni a Fehér virág kéziratait és megjelenéseit. A versnek jelenleg kézirata is ismert. Mindkettő tisztázat. Az egyik a Petőfi Irodalmi Múzeumban található (jelzete: V.2194/4), a másik Réz Pál tulajdonában. Mindkettő publikált, előző a Műhely folyóirat Kormosra emlékező, 1993. 5. számának első belső borítóján található, itt a vers ajánlása: „Radnóti Miklós emlékének". Ez az autográf datálatlan, viszont éppen az ajánlás miatt értelemszerűen nem lehet a vers eredeti, leadott kézirata, csakis utólagos másolat. A másik autográf kétszer is megjelent, először a Kormos-képeskönyvben, majd Réz Pál életműinterjú-kötetében: ez datált („Fészek, 1973 november 15"), de a versnek nincs ajánlása, Kormos a versszöveg alatt dedikálta: „Réz Palinak / nagy szeretettel / Kormos István (az öreg)".13 Az eredetileg 1949-ben publikált vers utóbb nagyon népszerű lett (erre utalnak a kéziratmásolatok is), igazi antológiadarab - nem függetlenül attól, hogy elkezdték Radnóti- versként olvasni. Kötetben is így olvasható először: az 1970-ben megjelent Májusfák antológiában „R. M. abdai Névtelennek" ajánlással található meg.14 Jelenleg ez az egyetlen ismert, Kormos életében napvilágot látott változat, amely előtt a Radnótinak szóló sor található. Mert ezt követően Kormos felvette a verset a Szegény Yorick című kötetébe, de már ajánlás nélkül, és később is így jelent két antológiában.15 Később, a halála után kiadott Kormoskötetekben is az ajánlás nélküli változat szerepel, a verset a Szegény Yonc/cból átvéve.16 Ezért is érthetetlen, hogyan került a magyar költészeti antológiákban mégis ajánlás a vers elé, ráadásul olyan formában is, ami Kormos életében nem jelent meg. Hiszen pl. a Hét évszázad magyar versei 1979-ben „Az abdai Névtelennek" ajánlással hozta. Egy évvel később, a 222 új magyar vers című válogatásban ismét „R. M. abdai Névtelennek" szól a vers, majd az 1996-os Hét évszázad magyar költőiben újra „Az abdai névtelennek" változat olvasható. (Ez utóbbi kötet az 1979-es gyűjteményre épül, onnan veszi át a verset, míg a 22 új magyar vers csakis az 1970-es Májusfákból dolgozhatott.) Ugyanakkor az 1985-ös Magyar költők ajánlás nélkül hozza a verset, pedig - vagy éppen mert - ezt Vas István szerkesztette. Aztán 1997- ben feltűnt egy teljesen új változat: az In memóriám sorozat Erőltetett menet című kötetében „R. M.-nek" áll a vers fölött, ugyanakkor pedig forrásként a Válasz 1949. 5-6. számát jelölte meg.17 Ajánlás nélkül közük a Fehér virágot, de megjelenési helyük szintén a Radnóti-olvasatot erősítik azok a megjelenések, amikor a szerkesztők Radnótira emlékező kötetben szerepeltetik a verset. Ezek sorát a Radnóti válogatott verseit adó kötet nyitja 1979-ben, majd 13 Egy keresztlevél hátára. Kormos István képeskönyv. Szerk.: D. Nagy Éva. Bp., 1987. 44. és Réz Pál: Bokáig pezsgőben. Hangos memoár. A beszélgetőtárs: Parti Nagy Lajos. Bp., 2015. 14 Kormos István: Fehér virág. In: Májusfák. Magyar Ura 1945-1948. Szerk.: Pomogáts Béla. Bp. 1970.31. (A magyar irodalom gyöngyszemei. Sorozatszerkesztő: Kormos István.) 15 Kormos István: Szegény Yorick. 1971. Bp. 55., illetve Lányok évkönyve 1973. Szerk.: D. Nagy Éva. Bp., 1972. 61. és Ferenczi Béni: Virágoskönyv. Bp., 1974. 48. 16 Kormos István versei. Bp., 1979. 57.; Nakonxipanában hull a hó. 1985. 41.; Kormos István művei. Szerk.: Nagy Gáspár. Bp., 1995. 37.; Kormos István versei. Szerk.: Nagy Gáspár. Bp., 2005. 41. 17 Hét évszázad magyar versei I-TV. Bp., 1979. 4:289.; 222 új magyar vers. Szerk.: Borbély Sándor. Bp., 1980. 220.; Magyar költők I-III. Szerk.: Vas István. Bp., 1985. 3:604.; Hét évszázad magyar költői. Szerk.: Lakatos István. Békéscsaba, 1996.2029. és Erőltetett menet. In memóriám R. M. 1999. Szerk.: Réz Pál. 387. 75
