Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 6. szám - Kabdebó Lóránt: A városi társaság
jegyzet megfejtését, ellenőrzését és további fejtését. Lipa Tímea doktoranduszi éveiben OTKA és Széchenyi-terv keretében megtanulta a Szabó Lőrinc által használt, és 1920 óta nem oktatott gyorsírást Schelken Pálmától, akinek halála óta ő ennek, a Tóth Árpádra és Kosztolányira is érvényes írásfajtának az egyetlen hazai szakértője. Szabó Lőrinc és a nők életrajzi-poétikai kapcsolódását a magam részéről az életrajz és a poétika szerves részének tartottam. Hosszas „családidiplomáciai" tárgyalások után jelentettük meg a háborús sérülések után megmaradt Szabó Lőrinc-Korzáti Erzsébet-levelezést, A huszonhatodik év szerelmi gyászszonettjeinek teljes dokumentáltságával valahai doktoranduszom, Lengyel Tóth Krisztina társaságában. A költő utolsó versciklusának, a Káprázatmak poétikáját és életrajzi hátterének egy lehetséges magyarázatát Titkok egy élet/műben címmel magam írtam meg (2010). A költő életpályájának dokumentálásán túl kezdetektől feladatomul tűztem ki, hogy a Szabó Lőnnc-szöveguniverzum publikálását a kritikai kiadást közvetlenül megelőző szintig juttassam el. Ezt végül is az Osiris Klasszikusok sorozat megjelentetésével sikerült beteljesíteni. Hiteles szövegeket, a szükséges jegyzetekkel ellátva, pontosan adatoltan publikáltunk. Két kiadást megért az összes versét tartalmazó kettős kötet, megjelent felújítva jegyzetapparátusában a műfordításait általa összeállított válogatás, az Örök Barátaink, a versmagyarázatait egybefogó Vers és valóság és Bizalmas adatok és megjegyzések, valamint a prózakötetek: Emlékezések és publicisztikai írások, a már szinte kritikai jelleggel közreadott Vallomások és a 2013 könyvnapjára megjelent Irodalmi tanulmányok, előadások, kritikák. Ezekben a szövegkiadásokban nőtt kiváló textológussá a doktorandusz Kemény Aranka, valamint a sokoldalú kutató Horányi Károly. A kutatások egybedolgozásával most építjük meg OTKA-támogatással, Horányi Károly és Sajó Tamás munkálkodásával az érdeklődő olvasók és a kutatók számára a Szabó Lőrinc-dokumentumokat vizsgálatközeibe hozó, a Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelyének és az MTA Könyvtára Kézirattárának közös Szabó Lőrinc-weblapját: krk szabolorinc.hu. néven - mely az összes verskötetet, és egyedenként a Szabó Lőrinc-versek összes variánsának digitális megjelenítését és adatolását adja, valamint a képekkel dokumentált életrajzot. A kutatásról idézzek egy külföldi véleményt! A londoni emigrációban élt Cs. Szabó László az amszterdami Mikes Kelemen-kör számára - úgymond: a nyugati írók főhajtásaként a hazai teljesítmények előtt - javaslatot fogalmazva, a párizsi Irodalmi Újságban véleményét nyilvánosan is publikálva (Párizs, 1984. 2. sz. 17-18.), 1983-ban éppen a Szabó Lőrinc-kutatás - az időben még egyszemélyes - teljesítményének ítélte a kör emlékplakettjét. Akkor a plakettet és adománylevelét a határon átcsempészve lehetett csak ebbe a hazába juttatni. „Megdöbbentő a magyarok mulasztása. A két Nyugat-nemzedékből egyetlen nagy költő van megváltva: csupán Szabó Lőrincnek van háromkötetes életrajza, testes kötetek, teljes, s viszonylag végleges a szó nyugati értelmében, une biographie définitive, ahogy a franciák mondják. K. L. a szerzője." De hasonlót írt itthon is, a Kortársban (1981. 4/647-651.) Sőtér István, Szabó Lőrinc és összegzője címmel. Ezeken az alapkutatásokon épülhet, és vele párhuzamosan alakul szerencsésen a poétika „kanonizációs" folyamata. Elindítója a Kulcsár Szabó Ernővel szer46
