Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 1. szám - Fehér Zoltán: A Szarajevón túl legelésző szarvasok (Népvándorlás kori keleti elemek Bátya rác néphagyományában)

fődet. Az anya azt mondta, hogy rakják a bálna hátára és övét rátette. Amit bekerített az övével az lett a hegy, és a hol rossz vöt a főd, ott lesüllyedt. És elkezdett nőni a főd.97

Más keleti és délszláv kapcsolattal egyaránt rendelkező teremtésmondák is megtalálhatók Bátyán.98 Az ördög mint demiurgosz van jelen a méhecske és légy teremtéséről szóló bolgár mondában.99 Bátyán már elhomályosult a történet, a légy és a szúnyog teremtéséről szól, s az ördögöt az angyalok helyettesítik. A Jóisten befejezte a teremtést. Kinézett a mennyország ablakán. Észrevette, hogy a keze poros. Összeverte, és azt mondta: legyetek. így lettek a legyek. A kisangyalok is összeverték a tenyerüket, de abból csak szúnyogok származtak.100

Ez a monda sem tartalmazza a magyar és a vogul mondák duális teremtésvonatkozását, vagyis nem az Isten és az ördög közös műve az alkotás. Ennek a képzetnek a variánsai megtalálhatók szomszédaink néphitében. Strausz Adolf a bolgár néphitből közöl számos adatot erre, párhuzamba állítva azokat magyar és keleti népek hasonló képzeteivel.101 A teremtéselképzelésnek a vogul mondában található formája, amikor az Isten (Bátyán Úrasszony) az égből láncon bölcsőben bocsátja le az első embert, mint láttuk, apokrif imádságban maradt fönn, s talán a balkáni bogumil tanítások őrizték meg.102 103

A magyar néphitkutatás egyik sarkalatos kérdése - írja Demény István Pál -, hogy ki tudunk-e mutatni a honfoglalás kori hitvilágból megmaradt elemeket, illetve, hogy igazolható-e a valamikori magyar sámánizmus megléte. Táltosmondáink valóban ennek a maradványai-e?103, A mi szempontunkból ez a kérdés azért érdekes, mert a táltos- és garabonciás mondák nemcsak Bátyán, de más magyarországi délszláv településen is gazdagon megtalálhatók. Sőt, a vajdasági különféle délszláv népek is ismerik és így nevezik a táltos alakját.104 Ez a tény megint a közvetlen magyar népi hatással magyarázható legkézenfekvőbben. De hátha mélyebben kell a gyökereket keresnünk. Pócs Éva ebben a kérdésben is az általános európai sámánizmusból vezeti le a magyart.105

Mint Jung Károly tanulmányából kiderül, a délszláv kutatók nemigen vették figyelembe az ő krsnik, illetve krstnik hiedelemkörük és a mi táltos-garabonciás hiedelemkörünk némiképp hasonló vonásait106, bár Diószegi Vilmos ellenkező irányban megtette ezt. Vajon a balkáni hiedelmeknek ez a csoportja az általános eurázsiai sámánizmus megjelenése-e pusztán, vagy őriz valamit a hajdani balkáni népekbe olvadt türk népek hagyományaiból? Minden esetben csak mi lehettünk az átvevők?

Egy volt tanítványom, a nagyon szegény szállási Aszódi István huszonkét éves korában, 1970-ben mesélte nekem a következő két hiedelem történetet, amelyeket egy akkor már nem élő szállási öregembertől hallott. Egyik sem sorolható be sem a népmesék, sem a hiedelemmondák típusai közé, bár tele vannak ezek elemeivel.

97 Fehér Zoltán: Bátya néphite. FA. 3. Bp. 1975. 39.

98 Strausz Adolf, i. m. 11.

99 Uo.: 12.

100 Uo.: 194., 195.

101 Strausz Adolf: Bolgár néphit. Bp. 1897. 5-16.

102 Nagy Ilona: A föld teremtésének mondája. Ethn. 1979. 323-329.

103 Demény István Pál: Európai-e a sámánizmus, keletiek-e a táltosmondák? Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 8. Kolozsvár 2000.

104 Eperjessy Ernő szíves szóbeli közlése.

105 Pócs Éva: A magyar sámánizmus a kora újkori forrásokban. Ősök, táltosok, szentek. Tanulmányok a honfoglaláskor és az Árpád-kor folklórjából. Sz.: Pócs Eva-Voigt Vilmos. Bp. 1996.

106 Jung Károly, i. m. 143.

53