Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 5. szám - Kiss Benedek: Élettöredékek
Saját szememmel láttam, amikor bemasíroztak, mert éppen arra csatangoltam.) „Rendet csinálni" jöttek, s leginkább azokat vitették el, akik vendégül látták őket. Egy osztálytársam apját, aki a tisztet látta vendégül, többéves börtönre ítélték. Megemlíthetem még, hogy a moziteremben, a község legnagyobb befogadású helyiségében is volt anno ünnepség, ahol a vezetőség felkérésére nekem kellett volna elszavalnom a Nemzeti dalt. Igen ám, de a falu férfi- és női fodrásza, azt hangoztatva, hogy az „akasztói intelligenciának" is meg kell mutatnia magát, megakadályozta, és maga szavalta el. (Lehet, hogy jobb is, mert én akkor biztosan belesültem volna.) Közben hozzánk is eljutottak Pestről élelmet gyűjteni harcostársaiknak teherautós munkások, s kinek amije volt, szívesen adta. De közben megint borús híreket hallottunk a rádión - jöttek a megtorló szovjet tankok, és szétlőtték a fővárost, jobban, mint 45-ben. Az ávósok (pufajkások) is újra előbújtak, s szörnyű vérengzés kezdődött. Nagyapámmal naphosszat ott ültünk a rádió előtt, s szörnyen el voltunk keseredve. Nagypapa próbálta tartani bennem (s magában is) a lelket, azt mondogatván: Meglátod, Bencikém, jön hamarosan „Ejzenhoffer". De a nyugati hatalmak, Eisenhauerrel együtt, hagytak bennünket kivérezni, s prédának hagytak a legborzasztóbb kommunista terrornak. Nagy Imre hiába kérte a világ segítségét. Elsírtam magam, mint két éve, mikor elvesztettük a világbajnokságot. Hamarosan, 1957-ben Kalocsára kerültem gimnáziumba és kollégiumba. Nagyapám is meghalt 1959-ben, s nagymama és édesanyám a drasztikus módon megindult újabb téeszesítések előtt, amit lehetett, még eladtak, és felköltöztünk Pest(szent)lőrincre, az Üllői útra, egy másfél szobás, kertes fél házat sikerült anyámnak megvennie. Ettől kezdve én is már csak látogatóba, vendégként jártam Akasztóra, ahol a civilizáció világméretű fejlődése és terjedése okán lassan-lassan nagy változások történtek. A motorizáció, a személyautók hozzáférhetősége és terjedése, az utak kiépítése, a néprádió helyett a tévé megjelenése, a víz és gáz bevezetése a lakásokba, az új építkezések alapjaiban változtatták meg a falu képét. Ugyanakkor a buszközlekedés nemcsak Kiskőrösig, de a déli határtól Budapestig összekötötte a községet, Kecskemétre és Dunaújvárosba is voltak buszok, sőt Csengődre, a vonatjáratokhoz is jártak már. Mindehhez a szőlészetborászat s az egyre fejlődő gyümölcstermesztés mondhatni „jólétet" hozott a nagyon szorgalmas lakosságnak. (S ebbe még olyan hihetetlenül elhibázott ballépés is belefért, hogy Stadler József nagyvállalkozó tízezres stadiont építsen, s egy ideig a legmagasabb osztályban játszó futballcsapatot működtessen.) De mindez már nem az „én falum" volt. Família Apám második világháborús katonáskodásának emlékeként szerencsésen megmaradtak 1800-ig visszamenőleg a két család adatai, amit édesanyánk megőrzött. (Apám egyébként tüzér tizedesként harcolt Erdélyben, míg le nem szerelték, mert a hátországba útépítőkre is égető szükség volt.) A száraz adatok mellett persze, mint legtöbb paraszti családban, az egyes jelesebb alakok legendáriuma az, mi élt szájhagyományként tovább. Ez a mi családunkban is lényeges szerepet játszott. 68
