Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 1. szám - Fehér Zoltán: A Szarajevón túl legelésző szarvasok (Népvándorlás kori keleti elemek Bátya rác néphagyományában)
kutya, és kikapta az Isten kezéből az oldalbordát. Az Isten az oldalborda után kapott, de véletlenül nem az oldalbordát kapta el, hanem a kutyának a farkát. Ahogy a kutya erőlködött, kiszakadt a farka, és az Isten kezében maradt. Most már az Isten kénytelen volt kutyafarkából megteremteni Évát. Mert a kutya az oldalbordával elfutott. És azér ugat az asszony úgy, mint a kutya, mert a kutya farkából van teremtve,87 A menekülés a vérszopó kutyafejű tatárok fogságából című bátyai történeti mondában a kutyafejűeket rácul pasovglacinak nevezik.88 Pócs Éva elsősorban balkáni vagy keleteurópai képzetnek könyveli el, koráról azt mondja, hogy népvándorlás és középkori, bár megjegyzi azt is mellékesen, hogy török, iráni és - a hellenizmus korából - általános „keleti" elem.89 Egy bolgár monda szerint a törökök ősapja kutya, ősanyjuk meg disznó volt.90 A kutya totemállatként, egy-egy nép őseként több keleti nép hitvilágában is előfordul.91 Talán ez magyarázza azt a bátyai mondát, amely szerint a disznó gerinccsontjaiból össze lehet rakni az öregasszonyt. Mert mikor Jézus a földön járt, akkor bement egy házba és kérdezősködött, hogy van nekik egy disznójuk. És mondta Jézus, hogy mutassák meg azt a disznót. De előzőleg az öregasszonyt belerakták a teknőbe, aztán megmutatták az öregasszonyt, de disznóvá változott, disznó lett belűle. És azér lehet abból a csontból öregasszonyt összerakni.92 Néphit, hiedelem, hiedelemmonda Szanki és keceli néphitgyűjtésemben több adat is bizonyítja, hogy ezekben a magyar közösségekben, mint a világ sok népénél93, él a földet tartó állatok képzete.94 A kétnyelvű Bátyán már az 1960-as években lejegyeztem hasonló adatokat. A földet négy bálna tartja. Az egyik északnak néz, a másik keletnek, a harmadik délnek, a negyedik nyugatnak. Ha az egyik bálna megmozdul, akkó van földrengés. Előkerült azonban Bátyán egy olyan teremtésmonda is, amelynek párjai csak Kálmány Lajos Szeged környéki gyűjtéséből néhány más töredékből és a moldvai csángóknál ismertek.95 Az itt elmondott sajátos homokfelhozatal - írja Vargyas Lajos - (...) Kelet-Európától Észak- sőt Dél-Amerikáig el van terjedve, és mindenütt lényegileg azonos 96 Régen az Óperenciás tengeren vót egy sziget. A lakója egy anya vót meg a fia. Az anya elküldte a fiát a tengerre, hogy hozzon a szájába fődet. A fiú lement a tenger alá és a szájába hozott egy kis 87 Fehér Zoltán: Bátya néphite. FA 3. Bp. 1975. 337. 88 Uő: Az ördögnek adott lányok. Bátyai népmesék és mondák 1987. 270. 89 Pócs Éva: Tündérek, démonok, boszorkányok. 54-55. Bp. 1989. 90 Strausz Adolf, i. m. 38. 91 Uo.: 39. 40. Soa-Gui nép, Tele nép, eszkimók, ainók, tibetiek, hiongnuk. 92 Fehér Zoltán: Bátya néphite. FA 3. Bp. 1975. 207. 93 Strausz Adolf: Bolgár néphit. Bp. 1897. 28. (Két ökör tartja a földet.) 94 Fehér Zoltán: Boszorkány a forgószélben. Szánk és Móricgát néphite, népi gyógyászata. Bp. 2003. Uő: Mondták a régi öregek. Kecel hiedelemvilága. Kecel 2004. 95 Kálmány Lajos: Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban. Bp. 1893. 6. Bosnyák Sándor: A tenger fenekéről felhozott föld motívuma a magyar teremtésmondákban. Ethn. LXXX. 1969. 462^164. Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák II.: Bp. 1984. 27. Vargyas Lajos: Magyar folklórhagyomány és Európa. Keleti hagyomány, nyugati kultúra. Bp. 1984. 97-99. 96 Uo.: 100. 52
