Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 1. szám - Fehér Zoltán: A Szarajevón túl legelésző szarvasok (Népvándorlás kori keleti elemek Bátya rác néphagyományában)
Eredetmonda Halász Péter csángó néphitgyűjteményében számomra érdekes lelemény volt az adattár legelső szövege, egy eredetmonda.81 Megszoktuk, hogy a népi történeti emlékezésekben, akár a régi hősénekekben, az ősöket nagyoknak, óriásoknak írják le, nemcsak átvitt, hanem konkrét értelemben. Neves uralkodók nem véletlenül kapták az utókortól a Nagy jelzőt. (Nagy Károly, Nagy Lajos). Az egyszerű ember pedig nem erkölcsi nagyságukra következtetett ebből. Gondoljunk csak a XV. századi Szent László-énekre. Tagodban ékes, termetedben díszes, / Válladtul fogva mendeneknél magasb. Vagy az Ilosvay Selymes Péter históriája alapján született Toldi Előhangra. Móra elbeszélésében a tanyáról a múzeumba érkező Szél ángyó például csekélyli a történeti tablón ábrázolt Árpád vezért, hisz azt az ő képzelete és elvárásai szerint hatalmasnak kellett volna ábrázolni. A paraszti történetszemlélet szerint az emberiség az idők folyamán elcsökevényesedett, mert a mai emberiség előtt valamikor óriások birtokolták a földet. Az óriás alakja a világ sok népének mítoszaiban szerepel, de ma már nem része az élő magyar hiedelemvilágnak, legfeljebb hiedelemmondákban szerepel, illetve a népmesékben mint hiedelemkövület. A 2004-ben lejegyzett moldvai (furmószai) eredetmondában egy hajdani óriás leány a pendelyébe tudja gyűjteni a mai elkorcsosult embereket. Mesélték a régiek, hogy ennek előtte nagy-nagy emberek éltek ezen a helyen. Rományul úgy mondták órjások. S az egyiknek a leánykája megkapta a mai embereket. Begyűjtötte a pendejibe, felvette az ökröt, az ekét, mindet. De az apja azt mondta, vidd vissza, s tedd vissza, hol kaptad. Mert mii, ha elleszünk, ezek maradnak utánunk. Azon nem csodálkozhatunk, hogy az órjás (óriás) szót az adatközlő a románból származtatja. Olyan ez, mint amikor Bátyán nekem ezt mondták: Rácul tátos, magyarul garabonciás. Egyébként ugyanennek az eredetmondának egy épebb változatát Balassa Iván a Bodrogközben gyűjtötte. Egyszer az óriás király lánya azt mondta az apjának: Kimegyek már megnézem, hogy művelik a földet. Kinn a földön látta, hogy egy ember négy ökrön szántogat. Hát igen elbámult rajta, mert még addig olyat sose látott. Beszedte a kötőjébe a négy ökröt, embert, ekét, taligát, és hazavitte az apjának megmutatni: Tessék nézni, édesapám, ki jár a mi földünkben! - Minek hoztad haza, lányom? Vidd vissza, hisz már ilyen bogarak fogják túrni a földünket. Lassan az óriások eltűntek, és már csak mindenütt a magyarok éltek az országban.82 A monda nemzetközi elterjedtségét sejteti, hogy Bátyán én meg a Králjevics Markóhoz fűződő variánsát leltem meg. íme egy részlete, ahogyan Harangozó István azt nekem elmesélte. Mikor a királynak a lánya kiment a határba bogarakat gyűjtött a kötőjibe. Ahogy összefogta, vitte az apjának mutatni. Mikó az apja meglátta, meghökkent, mer a lánya bogaraknak nevezte azt a lényt. De az apja ráfelelt, hogy azok nem bogarak, hanem az emberiség. Ezek lesznek az utódok, ha ők meghalnak.83 A finnugor népek közül a votjákok is ismerik a Hogyan váltották föl az óriásokat az emberek? című mondát.84 Az óriásokról, mint a mai emberek elődjeiről, a bolgár néphit is tud.85 Az ember teremtéséről szóló magyar monda szerint a nő a kutya farkából, a bolgár hagyomány szerint az ördög farkából származik.86 Bátyán így tudják: A Biblia szerint, mikor Isten megteremtette Adámot, látta, hogy ha Adám egyedül marad, akkor megöli az unalom. Azért hát mély álmot bocsátott Ádámra, és kivette. Ádám oldalbordáját, és abból akarta megteremteni Évát, az asszonyt. Ahogy az isten Ádám oldalbordáját a kezében tartotta, arra talált jönni egy 81 Halász Péter: A moldvai csángó magyarok hiedelmei. Bp. é. n. (2004) 1. 82 Balassa Iván: Lápok, falvak, emberek. Bp. 1975.17. 83 Saját gyűjtés. Kézirat. 84 Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák I. Bp. 1984. 366. 85 Strausz Adolf, i. m. 20-21. 86 Uo. 35-36. 51
