Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 5. szám - Zalán Tibor: Hajnal; Hajnalban hárman – ablakokkal (versek)
Még egy ablak világít a hajnalban épp a szemközti sárga ház második emeletén Szintén egy monitor él benne Az ő tulajdonosát már láttam Messziről egy lánynak vélem aki néha az ablakhoz áll és engem bámul amíg szívom a cigarettámat Valamilyen nőnek nézhet a hajam sziluettje miatt Az arcomat sötét takarja el előle hátulról világít meg az előszoba fénye Nem láthatja hogy a karomon végigcsorog a vér az előbb zuhantam bele az ablakomba De ezt egyikük sem láthatta Én sem hiszen velem történt Annyira közömbösek vagyunk egymásnak a hajnalban hogy az már szinte fáj És még azt sem tudhatjuk a dolgunkat végezzük-e szorgos együgyűséggel vagy inkább csak belakjuk a mind ismerősebb ürességet
/
