Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 1. szám - Fehér Zoltán: A Szarajevón túl legelésző szarvasok (Népvándorlás kori keleti elemek Bátya rác néphagyományában)
750 körül az Athén környéki szórvány avarokról azt írja: az avarokat szlávoknak is nevezik.32 Még a Horvátországot kormányzó főméltóság címe a bán is az avar bagan szóból ered.33 László Gyula kettőshonfoglalás-elméletében a késő avarokat már magyaroknak gyanítja. Az Avar Birodalom felbomlása idején, 670 táján, a mai Magyarország területén élő ono- gur nép vezérének, Kuvrát kánnak ötödik, vagyis legkisebb fia maradék népével a Balkánfélsziget nyugati peremvidékére vonult, s ott telepedett le.34 Épp az onogurok azok, akiknek neve alapján hívnak minket Európa népei hungarusnak, vengrinek, uhorskinak, ungumak, ungarnak, ungarehsenek, ongrinak.35 36 A Nyugat-Balkánon letelepedett onogurok emlékét őrzik az itt előkerülő „griffes-indás veretek" és a sok „obr" helynév 36 Ez a terület pedig Dalmáciától Albániáig terjed, de még Bosznia is benne foglaltatik.37 Az ő népzenéjük alapja is a pentaton hangsor lehetett, hitviláguk pedig olyan, mint a keleti népeké. A Vardar folyó mellé települt népességet Anonymus Csabamagyarának, a XII. századi bizánci források pedig vardarióta türköknek nevezték.38 Bátya és a közeli, szintén rác jellegű Dusnok népének antropológiai adatai is furcsa meglepetéssel szolgálnak. A sok délszláv eredetű családnév és a 17-18. századi történeti adatok délszláv beköltözésről tanúskodnak. Valószínűleg 1687 után több helyről és különböző időben spontán módon húzódtak föl és leltek hazára a Kalocsai-Sárközben, ahol rátelepedtek a törököt átvészelt magyar őslakosság töredékeire.39 Őshazájuk a Nyugat- Balkán, Bosznia, Dalmácia és Horvátország lehetett. Ennek következtében az itt élők embertani típusában az iráninak, dinaroidnak kellene meghatározónak lennie, Henkey Gyula antropológiai mérései viszont azt bizonyítják, hogy Dusnokon és Bátyán a Dalmácia őslakóival, az illírekkel kapcsolatba hozható dinári típus előfordulása jelentős, de nem olyan mértékben, mint az előforduló dalmát családnevek száma alapján várni lehetne, (...) de a törökös magyarokkal kapcsolatba hozható típusok közül a turanid áll az első helyen, az előázsiai (armenid) gyakorisága mindhárom helyen (Bátya, Dusnok, Miske) jelentős,40 Családnevek Rásonyi László könyve tanúsítja, hogy Szeben városnevünk a Sebin onogur névből ered. A Sebin a szülők óhajtását kifejező, az úgynevezett desiderata (vagyis sorsmeghatározó) nevek közé tartozik. Jelentése: örülj. Bátyán a 18. század elején a keresztelési anyakönyvben ilyen formában találkozunk ezzel a szóval családnévként: Juditba Sebiny Szentlászlókirályba. (Talán a szlavóniai mai Szentlászló községből érkezett.)41 32 Uő: 221. 33 Uő: 222. 34 László Gyula: A „kettős honfoglalás". Bp. 2004. 153. Mintha a Kézai-féle hun történetbeli Csaba királyfi kivonulásának a párját olvasnánk. (F. Z. megjegyzése) 35 Uo.: 141. 36 Uo.: 154. 37 Uo.: 154. „a novipazári temető majdnem a mi griffes-indás temetőinket példázza." 38 Győrffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp. 1959. A bizánci forrásokban a magyarokat korábban is türköknek nevezték. 39 Fehér Zoltán: Bátya életrajza. Bátya 1996. 40 Henkey Gyula: Kalocsa és környéke népességének etnikai embertani vizsgálata. Cumania VI. História. Kecskemét 1979. 410. 41 Bátyai Plébánia Hivatal: Keresztelési anyakönyv I. 44
