Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 1. szám - Fehér Zoltán: A Szarajevón túl legelésző szarvasok (Népvándorlás kori keleti elemek Bátya rác néphagyományában)
Ugyancsak keleti, mégpedig török eredetű a Sakan név. Talán ennek korai változatát viselte Cakan izmíri emír, aki 1091-ben seregével Bizáncot szorongatta.42 Ezt a családnevet 1729-ben Georgi Sakan Sclavi alakban jegyezték be a bátyai anyakönyvbe. Ma egyik név viselői sem találhatók meg Bátya népességében, sőt az anyakönyvekben is mindkettő csak egyszer-egyszer fordult elő. Mindkét név viselői tehát csak átmenetileg tartózkodtak Bátyán, de előfordulásuk jelzi, hogy olyan szláv népesség érkezett ide, amelynek ősei között törökös (onogur) népek voltak. Egyébként a Sakan családnév Sákán alakban ma is él Bácsalmáson. Gyermekdal Tudjuk, hogy a hitvilág elemei szólássá, paródiává válhatnak vagy a gyermekköltészetbe süllyednek le, annak értelmetlen részeivé lesznek. A samanisztikus gyógyítás emlékeként gyakran idézik a közismert gyermekdal következő sorait, amelyben a sérült gólya lábát síppal, dobbal, nádihegedűvel gyógyítják.43 44 Ritkábban hozzák szóba a dal egy másik változatát: Gólya, gólya gilice, / Ki lányát vetted el? / A tengeri bokrosét. / Mivel vitted haza?u A szövegből a tengeri bokrosét szavakra hívnám föl a figyelmet. Isten jelentésű török eredetű tenger szavunk előfordul a közismert gyerekmondókában:45 Egyedem-begyedem tenger tánc, / Hajdú sógor, mit kívánsz? A mondóka Bátyán is ismert, ám itt az „értelmetlen" magyar szöveget rácul folytatják: Egyedem-begyedem tenger tánc, t Hájde sógor na duván. (Gyere, sógor, dohányért!) Itt nyilvánvalón magyar hatásról van szó. Egy magyar gyerekektől hallott szöveget vettek át, s értelmeztek, kiegészítettek rácul. Még feltűnőbb ennek a szónak a megléte a következő bátyai gyermekdalocskában, amelyet a közismert sótörő játékhoz énekeltek. Tenger tuce maka, / Tengerica soli, / Daj mi Tenger mara maka, / Da si skuvam tri cikmaka, / Slue u bunarl (Tenger töri a mákot, / Tengerné a sót, / Adjál Tenger egy kis mákot, / Hadd főzzek három csikmakot, / Slutty a kútba!) Ennek a mondókának nincs meg a magyar megfelelője. Eredeti rác gyermekköltészeti alkotás. A tenger főnév itt egyértelműen személynévvé válik, olyan személy nevévé, akinek felesége is van. Ne feledjük, a nagyszalontai mondókában a tengeri bokrosnak meg lánya van, tehát szintén személy. A természetfölötti lények hím- és nőnemű párosa megtalálható az ajtót, illetve a küszöböt őrző bátyai ráolvasásban. Őket urofcnak és urokicának nevezik.46 A szövegben szereplő mákot és sót a magyar néphitben (így Bátyán is) boszorkányelhárításra szokták használni. A csikmak (diós vagy mákos tészta) pedig a karácsonyi étkezés szokásos fogása. Mivel pedig a karácsony gonoszjáró nap, jó, ha a rosszak elhárítására olyan sót és mákot használunk, amelyet náluk nagyobb hatalmak készítenek elő. Ilyen lehetett a Tenger és Tengerica nevű istenség. 42 Rásonyi László, i. m. 287. 43 Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok. Bp. 1951. 134. 44 Magyar Népzene Tára 1. Gyermekjátékok. Bp. 1951. 112. 45 Magyar etimológiai szótár. Tenger címszó. A Tengeri bokros kifejezés nyilvánvalóan egy régi értelmes szókapcsolat romlásaként jöhetett létre. Csak ötletként vetem föl, hogy talán a török Tengri-berdi (Istenadta) személynévből származik. Vö.: Rásonyi, i. m. 210. 46 Fehér Zolán: Bátya néphite. FA 3. Bp. 1975.1226. Vö: Pócs Éva: Tündérek, démonok, boszorkányok. Bp. 1989. 62-63. Pócs Éva az európai őrzőszellemek közé sorolja őket. 45
