Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 1. szám - Fehér Zoltán: A Szarajevón túl legelésző szarvasok (Népvándorlás kori keleti elemek Bátya rác néphagyományában)
Fehér Zoltán A Szarajevón túl legelésző szarvasok Népvándorlás kori keleti elemek Bátya rác néphagyományában A Kalocsai-Sárközben található magyar-rác falu, Bátya néprajzát 1952 óta kutatom. Történetéből kiderült, hogy a 17-18. században a Balkánról érkező katolikus délszlávok rátelepedtek az itt talált maradék törzsökös magyarságra, s egy jellegzetes kettős gyökerű kultúrát hoztak létre, amely megnyilatkozott az élet minden területén.1 A falut gazdasági, kereskedelmi nyitottsága ellenére bizonyos fokú elzárkózottság jellemezte, s emiatt igen sok archaikus magyar és rác elemet őrzött meg hagyományaiban. Az elmúlt több mint fél évszázad alatt gyűjtött anyagom publikálása során egyre határozottabban mutattam rá erre a kettős gyökerűségre.2 Lassanként kialakult az a meggyőződésem, hogy a hagyomány bizonyos elemei azonban nem azért magyaros jellegűek, mert azokat mostani hazájukban az itt talált és a környező magyarságtól vették át, hanem annál sokkal régebbiek, nyilván a balkáni őshazából hozták magukkal.3 Hogy megállapíthassuk, mi a délszláv hagyomány, tekintsünk ki a balkáni népek felé. A bolgár (délszláv) néphitről például rendelkezésünkre áll egy korai magyar nyelvű monográfia.4 Strausz Adolf bevezetőjében elmondja, hogy a bolgár és magyar nép az őshazában kapcsolatban állott egymással5, ezért munkájában olyan bolgár néphitadatokat közöl elsősorban, amelyekhez hasonlók megtalálhatók a magyar, illetve a magyarral rokon kultúrájú keleti népeknél is. Valószínűnek látszik, hogy a néprajzi filológia bővülése miatt 1 Fehér Zoltán: Bátya életrajza. Bátya 1996. 2 Fehér Zoltán: A bátyai nép kettős gyökerű kultúrájának sajátosságai. A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Sz.: Halász Péter. Bp. 1991. Csak a jegyzetben, óvatosan merem megkockáztatni, hogy Bátya tulajdonképpen reliktum település. 3 Uő: Pentatónia a Kalocsa környéki rácok népzenéjében. Honismeret 2001/3. 6-53. Uő: Két bátyai pentaton dallam. Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. Sz.: Romsics Imre. Kalocsa. Uő: A bátyai népviselet változásai. Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig. Sz.: Bárth János, Baja 2003. 185-197. Uő: Dusnok zenei kétnyelvűsége. Sumo, sumo, visoka si - Erdő, erdő, de magos vagy. Dusnoki népdalok. Kalocsa 2000. Uő.: A bátyai antropomorf kapufélfák és szemantikai kapcsolataik. Cumania 12. Sz.: Bárth János. Kecskemét 1998. 249-306. Uő: Nationis Ungarico partim, partim Illyrico. Egy kalocsai-sárközi falu népességtörténeti kérdései. Forrás 1987/7. 77-83. Uő: Pentaton betyáracok. Előadás a Kecskeméti Népzenei Napokon 2001. (kézirat) Uő: Tenger közepén pacsirtafészek (Archaikus magyar elemek bátya kétnyelvű folklórjában). Forrás 2001/5. 83-89. 4 Strausz Adolf: Bolgár néphit. Bp. 1897. 5 Uo.: 1. 40
