Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 12. szám - Juhász Antal: Életmód és művelődés a mórahalmi tanyákon 1968-ban
Lássuk két család heti étrendjét: N. F. téesztag, egy hold háztáji földet művel reggeli ebéd vacsora hétfő szalonna, retek, kenyér krumplileves kolbász, kenyér kedd töpörtő, kenyér galambhús tarhonyával hajas krumpli szerda bundáskenyér leves, káposztás tészta szalonna, kenyér csütörtök szalonna, retek, kenyér rántott galamb rakott krumpli péntek sonka, főtt tojás spenótfőzelék tükörtojás kolbász, retek, kenyér szombat tej, kenyér székelykáposzta tojásos nokedli vasárnap tejeskávé, kenyér spenótfőzelék, töltött galamb tejbegríz P. I. téeszcsétag, reggeli ebéd vacsora hétfő hajas krumpli bableves csülökkel szalonna, kenyér kedd szalonna, kenyér krumplileves kolbász, kenyér szerda tej, kenyér leves, palacsinta bundáskenyér, tea csütörtök töpörtő, kenyér, tea tarhonyás galamb disznósajt, kenyér péntek tej, túró, kenyér zöldbableves, gombóc szalonna, kenyér szombat rántottleves paprikás krumpli sonka, főtt tojás vasárnap kalács, tea leves, tyúkpaprikás tésztával kalács, tea Táplálkozásuk önellátó volt. Minden tanyán vágtak egy-két disznót, ami biztosította a család évi szalonna-, zsír-, kolbász-, füstölthús-szükségletét, illetve annak nagy részét. Tartottak annyi baromfit, hogy szükségletükön fölül sok helyen piacra is jutott. „Nem spóroltunk a hasunkon" - mondta N. J. kisparaszt felesége. Néhány holdon gazdálkodó családoknál a vasárnapi vágott baromfit galambhús helyettesítette. Sok krumplit fogyasztottak. A tejet, tejtermékeket inkább beosztották, mint a háziállatok húsát, mivel a tejet a csarnokban értékesítették. Ahol 2-3 tehenet fejtek, ott a tejhaszon számottevő bevétel volt az asszonynak. A zöldségfélék megteremtek a tanya melletti kertben, a gyümölcsök (alma, körte, szilva) ugyanott a szőlőben. Az állatok takarmányát - kukoricát, árpát, krumplit, dinkatököt stb. - többnyire maguk termesztették. Akiknek kis semlyékük maradt, azoknak kevés széna termett. A több nagyjószágot nevelő gazdák a termelőszövetkezettől béreltek legelőt és rétet. A szabadidő eltöltése Az 1960-as években a művelődéspolitika irányítói szorgalmazták a szabadidő, az idővel való gazdálkodás kutatását. A témafelvetés abból a meggondolásból indult ki, hogy az egyén és a közösség, a társadalmi csoportok, rétegek szabadideje - több más tényező mellett - összefügg az életmóddal és a művelődéssel. Ez késztetett arra, hogy megkérdezzem: munka után mit csinálnak, hogyan töltik szabadidejüket? Korábban a paraszttársadalommal foglalkozó szaktudományokban a szabadidő kutatása föl sem vetődött. Azt tartották, hogy a földet művelő és állattartó parasztok a mező- gazdasági munka hónapjaiban hajnaltól estig dolgoznak, télen az állatok ellátása és a házimunka mellett legfeljebb háziiparral foglalkoznak, kalendáriumot olvasnak. Kérdés: a parasztcsaládok termelőszövetkezetekbe kényszerítése mennyiben változtatta meg ezt az életrendet? 98
