Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 12. szám - Juhász Antal: Életmód és művelődés a mórahalmi tanyákon 1968-ban
Tapasztaltam, hogy a termelőszövetkezeti csoportba belépő mórahalmi családok napi munkaideje és munkabeosztása nem, vagy alig változott. Asszony is véleményt mondott, munka utáni idejét pihenéssel töltötte pihent és olvasgatott pihent, közben olvasott és rádiót hallgatott pihent, közben rádiót hallgatott szomszéddal, rokonnal vagy baráti társaságban színházba vagy moziba ment 19 személy 13 személy 7 személy 4 személy 10 személy 2 személy Napközben vagy a konyhabeli ágyon, vagy a kemencepadkán, nyáron a szabad ég alatt, vagy az ereszalján pihentek meg. Mikor volt erre idejük? Legtöbben azt felelték: vasárnap és ünnepeken (14 adatközlő). Tizenegy férfi leginkább télen és vasárnap szakított időt pihenésre, hárman csupán télen. Öten a szombat délutánt is említették, és ugyancsak öten hétköznap az ebéd utáni delelést és az esti órákat. Számosán rádióhallgatással és olvasással múlatták a pihenés óráit. Leginkább újságot olvastak. „Ha van egy szabad órám, kezembe vöszöm az újságot, közben zenét hallgatok" - mondta a 45 éves K. I.-né. Többen említették: „...farsangolni szoktunk a szomszédokkal, rokonokkal". Ez a társas élet alkalma, amikor fölkeresték rokonaikat, vagy átballagtak egyik-másik szomszédba és pár pohár bor, sütemény mellett beszélgettek. Farsang utolsó három napja hagyomány szerint a rokonlátogatás ideje, föltehetően innen származik a kifejezés. Amikor viszont halaszthatatlan dolguk volt, így érzékeltették a hívatlan látogatóval: „most nem érünk rá farsangolni". Művelődés Legtöbben, néhány kivétellel, két újságot olvastak redszeresen: a Szabad Földet és a Délmagyarországot. 32 család a Szabad Földet, 19 a Szegeden megjelenő napilapot vásárolta. Egyharmaduk előfizetője is volt egy-egy lapnak. A Képes Újság című hetilapot 9 család kedvelte, a Lúdas Matyi és Lobogó két-két családnak, a Népszabadság, az Ország-Világ és a Nők Lapja egy-egy családnak volt olvasmánya. Szakfolyóiratok közül a Gyümölcstermesztést, a Kertészet-Szőlészetet, a Konzervipart, az Ezermestert és a Méhészetet egy-egy család vásárolta. 53 családnak volt rádiója, túlnyomórészt Szokol márkájú, orosz gyártmányú táskarádió. Legsűrűbben hallgatott műsor a hírek, az időjárás-jelentés és a Falurádió, legkedveltebb pedig a magyar nóta és a Szabó család című rádiójáték-sorozat. Sokan kedvelték a zenés műsorokat, fiatalok a tánczenét, különösen az újvidéki rádió zenei adásait. Kevés családban a rádiójátékokat, színházi közvetítéseket, fiatal férfiak a futballmérkőzések vasárnap délutáni közvetítését. Rádiót főleg kora reggel, délben és az esti órákban hallgattak. Több családban vasárnap és ünnepen állandóan be volt kapcsolva. Találóan mondta egy adatközlő: „a rádió olyan, mint egy családtag". Sokan látogatták a nagyszéksósi és a Csipak-iskolában tartott filmvetítéseket. A nagyszéksósi iskola 50 fő befogadóképességű tantermében téli vetítéseken 80-90 ember is szorongott. A tanítónak, a felettes hatóság elvárása szerint, tervet kellett készítenie a tanyai mozi éves működésére. Az 1960. évi tervet 132%-ra, 1968 első negyedévi tervét 201%-ra teljesítette. Madarásztó dűlőben a határőrsön is szerveztek filmvetítést, ahová több környékbeli család rendszeresen eljárt. 99
