Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 12. szám - Juhász Antal: Életmód és művelődés a mórahalmi tanyákon 1968-ban
ták. Két családfő azt fejezte ki, hogy fia maradjon otthon, vagyis folytassa a gazdálkodást. Hét családban nyilatkoztak úgy, hogy fiuk tanuljon szakmát: kettő a villanyszerelő, egy a szobafestő szakipart tartotta jó választásnak. Három szülő technikusnak, egy kovácsnak szánta a fiát. Egy-egy család tanárnak és tanítónak, egy orvosi vagy pedagóguspályán képzelte el fia jövőjét. Egy lányt védőnőnek, egyet gépírónőnek, egyet cukrásznak szántak szüleik. M. J. gazdálkodó érettségiző lánya abban az évben jelentkezett könyvtáros-népművelő szakon a szegedi főiskolára. 14 családban a gyermekek jövőjét érintő kérdésre nem kaptunk választ, és három tanyán úgy feleltek: még nem tudják. Mindez bizonytalanságot tükrözött. Az általános iskolát elvégzett lányok jövőjét szüleik úgy képzelték el, hogy otthon maradnak, férjhez mennek, gyermekeket nevelnek és dolgoznak a családi gazdaságban. Igen kevés család tervezgette gyermekei egyetemi, főiskolai továbbtanulását. Ezt a tapasztalatot rögzítette Domokos Pál, a felső-mórahalmi iskola tanára is: „Ez évben végzett 8. osztályosok közül senki sem tanul tovább. A múlt évben is csak egy tanuló jelentkezett továbbtanulásra, de ő sem ment középiskolába" - írta beszámolójában. Étkezési szokások, heti étrend Az étkezési szokásokat megkísérlem a heti étrend leírásával jellemezni. Az adatfölvétel előtti hét étrendjét jegyeztük le, és több családban megkérdeztük kedvelt ételeiket is. Az anyaggyűjtés ideje természetesen meghatározta az ételek nyersanyagait. Naponta háromszor étkeztek. Reggelire legtöbb családban szalonnát vagy hajas krumplit ettek. A szalonnát vöröshagymával, kora tavasztól retekkel, később zöldpaprikával, a fölszeletelt főtt krumplit zsírral vagy vajjal megkenve fogyasztották. Utána tejet, teát vagy cikóriakávéval készített tejeskávét ittak. Télutón töpörtő, húsvét után sonka és főtt tojás is került az asztalra. Szívesen sütöttek reggelire bundáskenyeret, rántottát. Idős emberek kedvelték a rántott levest pirított kenyérdarabkákkal. Szerény körülmények között élő családok csak zsíros vagy lekváros kenyeret fogyasztottak, teával vagy tejjel. Ebédre mindennap főztek levest. Gyakori levesfélék: tejes-, rizs-, rántott-, tarhonya-, krumpli-, lebbencs-, bab-, paradicsomleves. Legtöbb családban hetenként két tésztás napot tartottak. Katolikus családoknál a tésztaféle elterjedt bojtos étel, elsősorban pénteken. Kedvelt tésztafélék: túrós csusza, krumplis, mákos, grízes tészta, tojásos galuska, palacsinta. Főzelékek közül gyakoribb a krumpli és a bab, tavasztól a zöldbab, tök és a spenót. Friss húst hetente egy-két napon fogyasztottak. Vasárnapi ebédre legtöbb családban csirkét vagy tyúkot vágtak. A kevés baromfit tartó asszonyok galambot. Szeged-alsóvárosi és alsótanyai családok körében igen népszerű volt a galambtartás. Máig kedvelik a finom galamblevest, a töltött és rizses galambhúst. A tyúkot, csirkét leginkább paprikásnak főzték, de szeretik a rántott és a sült csirkét is. Télutón gyakran fogyasztottak lesütött disznóhúst főzelékkel vagy krumplival és káposztával. Hentesnél csupán két család szokott disznó- vagy birkahúst vásárolni. Sült tésztát vasárnapra készítettek. Idős asszonyok tartották a szokást, hogy szombat délután a kemencében vagy a rakott tűzhely sütőjében fontoskalács sült. Vacsorára szalonna a leggyakoribb eledel. A megkérdezettek közül közel annyian ettek kolbászt, mint szalonnát. Idősek vacsorára is szívesen fogyasztottak rántott levest, hajas krumplit, bundáskenyeret. Húsvét után gyakori a sonka főtt tojással. Kevesebb családban került este tej, túró vagy aludttej az asztalra. Gyakran fogyasztottak déli maradékot, legsűrűbben vasárnap. 97
