Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 12. szám - Juhász Antal: Életmód és művelődés a mórahalmi tanyákon 1968-ban
Mórahalom határa átmenet a „jó szándékú", barna homoktalajtól a kisebb termőerejű, laza futóhomok övezetébe, és a vízállásos rétekkel, szikes tavakkal tagolt határ igen változatos. A törpebirtok felső határa 5-6 kát. holdig terjedt, a 8-15 holdas gazdálkodó kispa- rasztnak számított, azon fölül voltak kisgazdák, akiket az ötvenes években középparasztnak neveztek, majd 30-40 holdas és afölötti birtokon „jógazdák", a paraszt hierarchia felső lépcsőfokán pedig a nagygazdák. A vizsgált tanyákon élők kb. négyötöde a kollektivizálás előtt törpe- és kisbirtokos paraszt volt. A művelt földek felén kalászos, felén kapás növényt termeltek. Legelőnek néhány száz négyszögöl semlyéket hagytak, a tíz holdon és nagyobb birtokon gazdálkodók egy holdat, vagy akár többet is. Az 1960-as évekre a tanya körüli semlyéket sokan fölszántották, mert fontosabbnak tartották, hogy termeljenek. 1968-ban minden tanya mellett volt 300-400, kisparasztoknál 800 négyszögöl szőlő, köztes gyümölcsfákkal. Különálló gyümölcsöst a 60-as évek közepéig kevesen telepítettek. Néhány család telepített 400-800 négyszögöl őszibarackost. Az alsóvárosi feketeföldekről tért hódított a fűszerpaprika termesztése, és csaknem minden fölmért tanyán ültettek fél, egy hold körüli földön paprikapalántát. Számos tanyán termesztettek paradicsomot, átvételére rendszerint szerződést kötöttek a szegedi konzervgyárral. A fölmérés mintavételébe egy jógazda került: M. J. 45 éves gazdálkodó, aki - beszámítva anyósa 12 hold földjét - 48 kát. holdat művelt. Állatállománya: 8-10 szarvasmarha, ezek közül 2 fejőstehén, 1 ló (az ekekapázáshoz tartotta), 2 anyakoca, 17 süldő, 8 szopós malac, 18 birka, 150 tyúk és csirke. Két hold szőleje, egy hold őszibarackosa volt, és négy holdon termesztett paradicsomot, felesben egy közeli gazdával. A 44 éves B. 1.17 holdon gazdálkodott. Jószágállománya: 3 tehén, 2 üsző, 1 ló, 2 anyakoca, 6 süldő, 8 malac és 100 körüli baromfi. A Haladás Téeszcsében 11 holdat művelő 45 éves gazdálkodó négy holdon gabonaféléket, három és fél holdon kukoricát és krumplit, egy holdon fűszerpaprikát termelt, 1200 négyszögöl szőlő-gyümölcsöse és 2000 négyszögöl semlyékje volt. 2 tehenet, 1 lovat, 1 anyakocát, 6 süldőt és 6 malacot tartott 1968 tavaszán. A hat holdas Sz. B. I. egy holdon rozst, egy holdon árpát, két holdon kukoricát, egy holdon paprikát, 800 négyszögölön paradicsomot termelt és 800 négyszögöl semlyékje volt. Ekkora területenl tehenet, 1 lovat és 1 anyakocát tartott a szaporulatával (3 süldő és 10 malac). Három-négy holdas törpegazdaságban csak 1 tehenet, 2-3 disznót és baromfit tartottak. Megkérdeztem, hogyan sajátították el a föld művelésében és az állattenyésztésben való jártasságot. A férfiak többsége (29 személy) úgy válaszolt: „öregektől láttam". A paraszti hagyományátadás módját ismerve, ebben középkorú és idősebb embereknél a nagyszülőknek lehetett meghatározó szerepe. Kilencen válaszolták azt, hogy szüleiktől, leginkább apjuktól sajátították el a gazdálkodást. Tizennégy férfi szüleitől és könyvekből szerezte ismereteit. Szakkönyvet, korszerű növénytermesztéssel foglalkozó folyóiratot a 31-40 éves korosztály és néhány idősebb gazda olvasott. Egy 68 éves gazdálkodó az 1930-as években Kogutovicz Károly szegedi egyetemi tanár előadásaiból tanult, aki az alsóközponti gazdakörben népszerűsítette a korszerű termelési módokat, növényvédő eljárásokat. Két, szegényparaszt családból származó férfi béreslegényként gazdájától látta, tanulta a munkamódokat. Ö. J. 60 éves parasztember a kérdésre frappáns választ adott: „a tanyai embör már az anyatejjel magába szívta a mezőgazdasági munkát". Háztájék, lakásberendezés Gyűjtőtapasztalatból tudtam, hogy a szegedi tanyákon szombat délután már nem végeztek mezei munkát. Az asszonyok takarítottak, fölmázolták a földes padozatú konyhát és szobát, a fiatalok végtől végig fölsöpörték a tanyaudvart, a férfiak a jószág körül 93
