Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 12. szám - Juhász Antal: Életmód és művelődés a mórahalmi tanyákon 1968-ban
Harmincnégy tanyán két nemzedék, túlnyomórészt a szülők és gyermekeik éltek. Egy tanyán az idős házaspár a fiával és menyével, másik helyen az özvegyasszony a fiával lakott. Kilenc tanyában csak házaspárok éltek: közülük négy idős, három középkorú, két fiatal volt. Egy tanyában nőtlen férfi lakott. A gyermekeket és 20 év alatti eltartottakat nem számítva, a vizsgált tanyákon élők „korfája" az alábbi képet mutatja: 21-30 éves 10 fő 31^0 21 41-50 46 51-60 18 61-70 18 71-80 5 80 éven felüli 6 124 fő Legnépesebb korcsoportot a 41-50 év közötti középkorúak alkottak, de számottevő a 60 éven felüliek és a 31-40 év közöttiek aránya is. Iskolai végzettségük a 6 osztályos elemi népiskolának 2-4. osztályát fejezte be 21 személy az elemi népiskola és többeknél a 3 éves ún. ismétlő iskola 75 " az általános iskola 8 osztálya 23 " nem fejezte be az általános iskolát 1 " gimnáziumi érettségi 2 " mezőgazdasági technikumi érettségi 2 " 124 személy Szembetűnő, hogy 1945 előtt számos tanyai gyermek már 9-10 évesen kimaradt az iskolából, mert szülei liba-, disznópásztornak szegődtették. Kevésnek tűnik az 1968 előtt középiskolát végzett tanyaiak száma: 56 családból mindössze 4 fiatal érettségizett. Az életmód A művelt föld, művelési ágak, állatállomány A két termelőszövetkezeti csoportba tartozó családok - kis eltéréssel - annyi földön gazdálkodtak, amennyit a közös gazdaságba magukkal vittek. Mindegyik kiválasztott család földjéről nem tudtunk adatot szerezni, de 31 család földtulajdona támpontot nyújt a tanyaiak átlagos munka- és életfeltételeinek elemzéséhez. 48 kát. holdat művelt 15-17 kát. holdat művelt 10-14 3-8 Szegedi földön a 20. században a gazdaságok nagy része törpe- és kisbirtok, aminek gazdaság- és birtoklástörténeti okai vannak. Egyrészt a tanyakialakulás 18. századi szakaszában zsellérek is bírhattak kisebb szállásföldeket, másrészt az 1850-es évektől a közlegelőket tízholdanként parcellázták, ami többnyire kisparaszti gazdaságok létesítését tette lehetővé. Ehhez járult a parasztbirtok nemzedékről nemzedékre történő elaprózódása. A gazdaság jellege természetszerűen függött a termőföld minőségétől is. 1 tanyai gazdaság 4 8 18 92
