Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Orosz László: Két filmes vallomás (Katona József nyomában; Kettőség az életemben)

Út a Bánk bánig

„Az én örök útmutatóm azon pályára int engemet melynek környül állásai megtiltják ezentúl e hasonló munkálódást édes nyelvemen."

Katona ükapja 1658-ban költözött Kecskemétre a Szatmár megyei Kántor- jánosiból a II. Rákóczi György erdélyi fejedelem szerencsétlen lengyelországi hadjáratát követő tatárdúlás elől menekülve. Dédapja a Rákóczi-szabadságharc idején kocsiskodó ember, fuvaros volt, aki közel százesztendős korában halt meg. Apja takácsmester volt, négy gimnáziumi osztályt is végzett, verselgetett, kisebb városi tisztségeket is viselt. Középiskolai tanulmányait Katona három városban végezte, Pesten, Kecskeméten és Szegeden, mindhárom helyen a piaristák iskolájában. Nem volt kitűnő tanuló, de jól megtanult latinul és németül, s különösen érdekelte a történelem. 1810-től 1813-ig joghallgató a pesti egyetemen, s közben színdarabokat fordít, ír a rondellában, egy színházzá átalakított körbástyában, majd az azóta lebontott Hacker-házban játszó társulat számára. Delektáns aktorként, műkedvelő színészként maga is színpadra lép, például az általa fordított Szmolenszk ostromlása című darabban. Nagy sikerű műve a „Luca széke karácsony éjszakáján", amelyet 1813 karácsonyán mutattak be, s még a múlt század végén is játszották.

A társulat körülrajongott primadonnája a fiatal Széppataki Róza. Katona beleszeret. A rá jellemző bátortalansággal csak nevének kezdőbetűivel aláírt levélben vallja meg szerelmét: „Holnap jókor haza kell utaznom. Én magát véghetetlen szeretettel szeretem, s lelkemben hordom képét, mióta először színpadon megláttam játszani, s ezen szende képet fogom titkon keblembe zárva, végleheletemig hordani. Ha meghallgat s hajlandó hozzám, egy darabka rózsaszín szalagot, ha meg nem hallgat, egy darabka fekete szalagot zárjon a felelethez. E két szín fogja éltem irányát kormányozni. Ha rózsaszín lesz a jel, félév múlva visszatérek Pestre s akkor bővebben fogok nyilatkozni; ha fekete lesz, akkor szívem örökre gyászolni fog."

Róza nem sejti, ki az a K. J., aki szerelmet vallott neki, férjhez megy színésztársához, Déry Istvánhoz. Katona később vígjátékot írt arról, hogy Déryné azt a rózsát, melyet egyik rajongójától kapott, egy másik rajongójának ajándékozta. Az asszony emiatt örökre megsértődött rá.

A jogot elvégezve Katona jurátusként Pesten marad, de a színházzal való kapcsolata meglazul, történelmi tanulmányokkal foglalkozik, történeti drámákat ír, ezek azonban, részben a cenzúra tilalma miatt, nem kerülnek színpadra. Édesapja kívánságára is úgy dönt, hogy a bizonytalan kilátású színészkedés, színműírás helyett a biztosabb jövőjű jogi pályán keresi boldogulását. Mint írja: „Az én örök útmutatóm azon pályára int engemet melynek környül állásai megtiltják ezentúl e hasonló munkálódást édes nyelvemen."

A Bánk bán születése

„Ha azon eredeti nemzeti színdarabok, melyek hőseinket elevenen élőnkbe teszik ritkák nem volnának is literatúránkban, még is akkor is az elsők között érdemlene helyet, ez a Bánk bán."

99