Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Orosz László: Két filmes vallomás (Katona József nyomában; Kettőség az életemben)
jelenleg az új köztemetőben áll. A szobor Katona Bánk bánjának egyik alakját, Petur bánt ábrázolja. A síremlék avatásakor Móra Ferenc is beszédet mondott. „Dugonics András városából hoztam ezt a koszorút Katona Józsefvárosába, erre a csodálatos pontjára a magyarföldnek, ahol már száz év előtt is megtermett a babér. Hódolatukat hozták a vidéki írók az irodalom halhatatlanjának, a takácsmester fiának, aki a magyar irodalom Tiborcával a magyar irodalom nagyura lett." A vasútállomás melletti parkban látható Dunaiszky László Katona-szobra, amelyet 1861-ben lepleztek le. Felállítását Kecskemét Széchenyije, Horváth Döme kezdeményezte, aki 1856-ban és 1860-ban Kecskeméten megjelentette a Bánk bán harmadik és negyedik kiadását, s ő lett már időskorában, 1891-ben a Katona József Kör első elnöke. Czélkuti-Züllich Rudolf 1858-ban készült Katona-szobrát először Budapesten, a régi Nemzeti Színház előtt állították fel. Ekkoriban nemcsak irodalmi elismerésnek, hanem az elnyomatás elleni tiltakozásnak is számított a Bánk bán szerzőjének szobrot emelni. A szobor azonban a műértőknek nem tetszett, így nemsokára a Nemzeti Színház udvarára száműzték. 1881-ben szállították Kecskemétre, ahol előbb a Műkertben helyezték el, majd a színház mellett állt, végül 1962-ben került a Katona József Gimnázium előcsarnokába. Lehet, hogy innen is továbbvándorol, Katona szülőházának udvarán a kiállítás részeként kívánják elhelyezni. Vigh Tamás Katona-szobrát a színház melletti parkban 1962-ben Kecskemét másik nagy szülötte, Kodály Zoltán avatta fel. Avatóbeszédében a tőle megszokott finom iróniával méltatta a nem a tehetséget, hanem a származást néző rendszer oldódását: „Ma már Ady Endre is bekerülhetne az egyetemre, bár kulák származású. És ha egy Katona József születne, az előtt sem volna zárva a főiskola, mert apja becsületes takácsmester volt, aki egy vagy két legénnyel dolgozott." A kecskeméti színházat 1896-ban a Nemzeti Színház művészeinek Bánk bán-előadásával avatták fel, majd 1916-ban nevezték el Katona Józsefről. Azóta is gyakran játsszák itt a Bánk bánt, amit utoljára 1987-ben újítottak fel. Városunkban nemcsak a színházat, hanem a múzeumot, a könyvtárat, az egyik gimnáziumot és az egyik könyvesboltot is Katona Józsefről nevezték el. Több kecskeméti utcanév is a Bánk bán főbb szereplőit idézi: Bánkot, Melindát, Tiborcot, Peturt. így van ez rendjén azért is, mert nincs még egy élvonalbeli magyar író, aki annyira egy városhoz kötődne, mint Katona. Nem csak Kecskeméten született, nem csak itt halt meg, életét is szinte megszakítatlanul ebben a városban töltötte, mert pesti és szegedi iskolázása, majd pesti jogász és ügyvéd korában is rendszeresen hazajárt a szülői házba. Bánk bánjának mindkét változatát Kecskeméten keltezte, drámáját a város főbírájának és tanácsának ajánlotta. Legnagyobb terjedelmű, sajnos befejezetlenül maradt műve Kecskemét története. Ennek előszavát e megható mondatokkal zárta: „ Köszönöm azt a helyet, melyen bölcsőm rengett és a sírt amelyben egykor jó szüleim elnyugodnak, ha magam elmúlok megmarad ezen sorokban érted égő szeretetemnek bélyege." 98
