Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Sümegi György: Katona József-arcmások: évfordulók között és után

egyensúlyban. A bekötött szemű, kardot (pallost) és mérleget tartó ábrázolások szokásától König eltér. Az ő Justitiája Katona életére szabott, amennyiben ugyan bekötött a szeme, mérleget tart a bal kezében, de a jobb keze könyökben csonkolt. Az oldalánál lévő, barna színű, vájatolt, kannelúrázott posztamensen fölfelé nyilazó Amor-szobor. Az oszlop lábánál három színházi maszk (a középső az alkotó fiziognómiáját sejteti), papír, lant és lúdtollak. A kép bal oldalán, kezében boroskupát tartva, szemben áll Katona József, két jelzésszerű (árny?)alak társaságában. Arcának jobb oldala a szobor felől enyhe súroló fényben, a többi sejtető árnyékban, amit fokoz a mögéje sötétült háttér is. A lant, papír és a lúdtollak az íróra s a „percegő pennájú" ügyészre, hivatalnokra egyaránt utalnak, míg a földön heverő maszkok a drámaírót idézik perspektívában földközeliségből. A szemkötő, itt is a jelentéshagyományba illeszkedően a tárgyilagosságot képviseli. A föltartott, csonkolt kar és nyílvessző nélkül íját tartó Ámor a beteljesületlen szerelem (Déryné!) és a Bánk bán emésztő visszhangtalanságának égbekiáltó igazságtalanságát együtt fejezik ki. Mindennek következményeként a Vacsi vadásznapló szerzőjét, a hedonista, boros kupát emelő Katonát fordítja háttal drámaköltői és egyéni tragikus sorsának. A Kőnig-mű gazdag, sokszólamú utalási rendszere, összetett, egyénített szimbolikája, a drámaíró sorsának több életszelete, életvalósága síkjainak egyéni megjelenítése fontos kompozícióvá avatja a festményt. Katona arcmását elsősorban a Rohn-metszet inspirációjában fogalmazta meg König, ahogy maga írta: „Rigó Béla: Így élt Katona József című könyve (1991, Móra Kiadó) képanyagára támaszkodtam. A templomokhoz a Karacs Ferenc által készített, Kecskemétet ábrázoló rézmetszetet használtam fel.''81

Berki Viola (1932-2001) festőművész Találkozás a magyar irodalom forrása körül, 1995 című kompozícióján82 a reformkor és az azt követő évtizedek csoportképtípusát használja föl írói arcképcsarnoka megalkotásához. A festménye bal és jobb oldalán két csoportot képezett, középen stilizált életfa és dús vegetációt jelző színpompás növényzet, a Múzsák kertjét asszociálhatja benne a szemlélő. A kompozíció népesebb jobb oldali csoportképe előtt Csokonai és Petőfi egész alakban. Ilyen módon egyedül ők ketten vannak kiemelve, nem véletlenül, mivel Berki korábban már nagyszerű mozaikképet készített Tempefői címen a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központba83, Petőfihez pedig a Kiskunság-élmény fűzte. Az arc- és mellképek között, a jobb szélső sávban, Arany János és Széchenyi István között helyezte el Katona Józsefet. Arcképének a megalkotásához elsősorban a Rohn-metszetre támaszkodott. Berki Violából a régi magyar irodalom,

81 König Frigyes festőművésznek a szerzőhöz 2015. 09. 29-én küldött e-mailjéből. Rigó Béla: Így élt Katona József (Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1991) című könyvében egész oldalon (80.) közli a Rohn- metszetet Katona József arcképe címen.

82 Berki Viola: Találkozás a magyar irodalom forrása körül, 1995, vászon, olaj, 61x81 cm, j. j. 1.: Berki Viola. Kiskunhalas Város Önkormányzatának Gyűjteménye - Thorma János Múzeum, Kiskunhalas. Kovács Zita: Berki Viola. Thorma János Múzeum, Halasi Múzeum Alapítvány, Berki Viola Közalapítvány, Kiskunhalas, 2013. 114.

83 Az épület átalakításakor, 2002-ben leszedték, és raktárban őrzik a művet. Lásd erről: Bényi Árpád: A szétvert mozaik romjai fölött. „Tragédia történt alig száz méterre a Munkácsy-trilógiától". Hajdú- Bihari Napló, 2003. ápr. 5.

95