Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Sümegi György: Katona József-arcmások: évfordulók között és után
Sümegi György Katona József-arcmások: évfordulók között és után Az 1930-as években született, Katonával kapcsolatos művek egy részénél joggal lehet olyan érzésünk, hogy a centenáriumra tervezték, ám bizonyos okok miatt akkorra nem készült el, így csak később kerülhetett a helyére. Az évforduló adott ötletet művek kiadására is. Ilyen lehet az 1933-ban egy kötetben megjelent Katona József Bánk bán, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde és Madách Imre Az ember tragédiájad A könyvet tervező Reiter László (1894-1945) lépcsőzetes, a műcímek hosszúságát szellemesen fölhasználó címlapján a szerzők 5,7x4,7 cm nagyságú, valójában kisméretű arcképét is elhelyezte. Fölül Katonáé, melynek a megfogalmazásához Barabás 1856-os litográfiáját vette mintául, azt tehette át rajzba Reiter. Somló Sári (1886-1970) amatőr szobrász1 2 bizonyosan ugyancsak az 1930- as évek elején faragta Katona József szobrát, amely 1935-re készült el, és a következő évben, 1936-ban fölállították a Nemzeti Színház előcsarnokában.3 (Ugyanoda került tőle másik nagy drámaírónk, Madách Imre szobra is.) Azonban a régi Nemzeti Színház lebontása miatt a kompozíciót 1965-ben a Bajor Gizi Színészmúzeum kertjében állították föl4, és azóta is ott tekinthető meg. A Somló- szobor félalakos Katona-büsztje posztamensre van állítva. A teste előtt bal kezében irattekercset (talán a Bánk bán kéziratát?) tart, ruházata ünnepélyes, sujtásos, mentés, nyakán sál. Arca telt, ám nem önelégült a kifejezése, hanem kétkedő, magába figyelő inkább, előretekintő, várakozó. A portrészobor mintája, elsődleges ihletője Roskovics festménye lehetett. Ugyancsak a Roskovics-festményt, pontosabban annak csak a fejét tette át rajzba Csikós Tóth András (1902-1963) festőművész Katona József arcképén.5 1 Katona József Bánk bán, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde, Madách Imre Az ember tragédiája. Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete, Bp., 1933. A kötet belső címlapjával szemben újraközli Züllich szobrának a Vasárnapi Újságból átvett képét. 2 Somló Sári Somló Sándor színész (egy ideig a Nemzeti Színház igazgatója) és Vadnay Vilma énekes primadonna leánya, verseket, novellákat is írt. 3 Katona-ünnepség a Nemzeti Színházban. Katona József szobra a színház előcsarnokában. Fénykép. Új Idők, 1841. nov. 23. XLVII. évf. 47. sz. 625. 4 Somló Sári: Katona, 1935, 80x65x50 cm, előoldalán alul belevésve: Katona. Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest, XII. Stromfeld Aurél út 16. 5 Dövényi Nagy Lajos: A kecskeméti takácsmester fia. Országépítés, 1942. nov. 15. II. évf. 22. sz. 5. Az írás illusztrációjaként közölt Katona-rajz j. j. 1.: CS. T. A. 79
