Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Sümegi György: Katona József-arcmások: évfordulók között és után

Cicero mondását (Inter arma silent musae = a háborúban hallgatnak a múzsák) cáfolni látszik az egyik Katona-szobor létrejötte. Beck O. Fülöp (1873-1945) szobrászművész a művészeti pályáját idéző visszaemlékezésében pontosan rögzítette, hogy mikor és hogyan kezdett hozzá e műve faragásához: „1944 márciusának végén, amikor ezeket a sorokat írom, ennek a művemnek létrejövetele is kérdésessé vált. Előrehaladott korom és testi állapotom lehetségessé tenné, hiszen az elmúlt nyáron kipróbáltam magam, éppen azt vállalhatom, a sajátkezű faragást. Ott áll a gödi faragószínben a Baumgarten-sír vándor alakjának félig kinagyolt haraszti-kő tömbje, abba kezdtem szabadon (már amennyire a félig elfaragott kő korlátái ezt megengedték) egy másik ülő alakot, Katona Józsefét, alakítani. A munka jól ment, erélyesebben, mit valaha. A sok gyakorlás életem vége felé meghozta gyümölcseit."6 Beck Ö. Fülöp - ahogy az idézett szövegében utalt is rá - a Babits és Basch Loránd által megrendelt Baumgarten-síremlék „vándoralakjába" faragta Katonát. Vagyis: először „a gödi nagy haraszti tömbben faragtam és már két hónapja dolgoztam, amikor Basch Loránd, beleavatkozók tanácsára ráhatározta magát a márvány költségtöbbletére".7 Tehát a haraszti mészkőben kezdett Baumgarten-síremlék figurájának a faragását abbahagyta, amikor hozzájutott a síremlék végleges anyagához, a márványhoz. Ettől kezdve azon dolgozott, majd a félbehagyott vándoralakban kezdte kidolgozni az ülő Katonát, a 20. század legkritikusabb időszakában, a második világháború végkifejlete idején, a német megszálláskor. Az ő számára nagy feladatot, embert és tehetségét próbálót jelentett a teljes alak kifaragása, melyhez fölszabadító bátorsággal csak idős korában tudott hozzáfogni. Szándékában fölszabadultan, akkor már jelentős faragói rutinnal (Beck alapvetően érmész volt8) kezdett hozzá az ülő Katona-szobor megformálásához. Az ülő figura kezeit az ölében tartja, csak a jobb lába van elnagyoltan kifaragva, a bal még úgy sem. Öltözete: fölső köpeny, alatta magas nyakú sujtásos kabát. Arca nyílt, homloka magas, haja magasra fésült. Mintha az előképek tanulságaként Beck Ö. Fülöp a nyílt tekintetű, szembenéző, ám befelé szenvedő Katona-arcot próbálta volna megfaragni. Mindez véglegesre nem sikerült, befejezetlen maradt a szobor, ugyanis Beck Ö. Fülöp 1945. január 31-én meghalt. A szobor közterületi fölállításával maximálisan megtisztelték Beck Ö. Fülöp emlékét.9

A második világháború után, különösen az 1960-as évtizedben megszaporodtak a szobrászati megbízások, és mellettük a Bánk bán újrakiadásaihoz új arcképek elkészítését igényelték a könyvkiadók. Valószínűleg egy nem teljesült kiadói

6 Rippl-Rónai József Emlékezései, Beck Ö. Fülöp Emlékezései. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1957. 396.

7 Uaz, mint az előző, 352-353.

8 Lásd a Rákóczi, Kazinczy, Arany János, Petőfi, Ady, Kodály stb. érmeit és a Nyugat folyóirat emblémájává vált Mikes Kelemen-érmét (1908).

9 Beck Ö. Fülöp: Katona József, 1944, haraszti mészkő, 150*70*100 cm. Szentendre, Pátriárka utca. Alacsony talapzata előoldalán fölirat: Beck O. Fülöp / Katona József / Befejezetlen. Az ő esetében azért is fontos ez, mert a Budapesten fölállított egész alakos, ruhátlan Szent Sebestyén szobrát a Rákosi-féle ál-puritán szocreál ízlés szellemében eltávolíttatták, és noha Beck O. Fülöp leánya, Majos Tamásné Beck Judit festőművész erősen szorgalmazta ennek visszaállítását a rendszerváltás után, a szobor nem került elő.

80