Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Beke József: Tiszteletkörök a Bánk bán körül
elhunyt Shakespeare műveit megértjük, hiszen amit a színpadon hallunk vagy könyvben magyarul olvasunk, az a szerző korabeli angol szöveg fordítása a sokkal későbbi magyar nyelvre. (A természetes nyelvi változást mi sem bizonyítja jobban: Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor Shakespeare-fordításai is elavultaknak számítanak ma már, Arany János Hamlet-fordítása sem teljes egészében „színpadképes" ma már.) Gondoljuk meg: a nagy angol nagyjából a mi Balassi Bálintunk kortársa volt. Shakespeare egyik kiváló fordítója, Mészöly Dezső (Mészöly professzor fia) elmondta nekem egy beszélgetés alkalmával, hogy az angol diáknak ugyanúgy elmagyarázzák az iskolában a Shakespeare-drámák némely elavult kifejezését, mint minálunk Balassi egy-egy szokatlan szavát. Nagyon valószínű, hogy a Bánk bán terjedelme is meghaladja a szokásos színházi előadások időtartamát, tehát - úgy, mint Az ember tragédiája esetében - a jövőbeli előadások rendezői is el-elhagynak a dráma jeleneteiből. Mert vannak olyan részek, amelyek - mint bármely más drámából - a mű egészének komoly sérelme nélkül elhagyhatók. Illyés Gyula az első felvonás elejének közel ötven sorát nem „igazította át", hanem elhagyta, ezt nem is kifogásolta senki, persze az utolsó felvonás kevesebb mint felére csonkítása (láttuk Orosz László véleményét) alighanem túlzottra sikerült. 8 Katona drámájának vannak olyan kifejezései is, amelyekről nem mindenki gondolja, hogy értelmezni kellene, a legtöbb olvasó és magyarázó egyértelműnek találja. Gondoljunk csak a fentebb említett „felébe" szóalaknak a drámabeli 'fölébe' jelentésére, ezt egyetlen magyarázatos kiadás sem értelmezi. Katona szókincse nagy és változatos: a szavaknak gyakran nem az első, legközismertebb jelentését használja, így van ez a „világ" szóval is. Ebben az idézetben Ottó így udvarol Melindának: „Akkoron tevék teremtve, amidőn először megláttalak; mint gyertya által a világ lesz - úgy valék melletted, úgy követtelek" Itt a „világ" szónak természetesen a régi nyelvben használatos jelentését kell érteni: a világosságot, a fényt jelenti. Hasonló a helyzet a műben többször előforduló „száraz" szóval is. Ennek leginkább használatos jelentése: 'nedvesség nélküli'. Ha kenyérről van szó, akkor inkább így értelmezhetjük: 'kellő nedvesség nélküli, nem friss'. Lássuk csak a dráma e részletében Bánk szavait: „Egykor egy öreg paraszt akadt előmbe - szárazon évé a megpenészedett kényért (...) 74
