Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Beke József: Tiszteletkörök a Bánk bán körül
...negyven esztendeig való szolgálatért, száraz kényért nyújtasz, magyar hazám?" Vajon mit jelenthet itt a „száraz" és a „szárazon"? Bizony nem a „nedvesség nélküli"-t. A megoldást az a mondat kínálja, ahol a „szárazon" szóalak van. Gondoljuk meg: a „megpenészedett" kenyér már biztosan nem friss, tehát itt mindkét esetben a szó jelentése: 'üres', illetve 'üresen, magában'. Ugyanúgy, mint a következő idézetben is, ahol Biberach az Ottó után esenkedő Izidora szerelmi reményeit így hűti le, felhasználva itt a szót átvitt értelmében: 'üres, puszta': „Kisasszony! én száraz reménnyel nem tudlak tovább éltetni —" A „felekezet" szó mai jelentése: 'vallás; vallási közösség'. Katona drámájában többször is régies, eredeti jelentésében találjuk, vagyis nem vallási, hanem nemzeti, faji közösséget jelent, formája pedig mindháromszor „felekzet" az időmértékes verselés miatt. A IV. felvonásban Mikhál bán így vádolja az idegen királynét: „...lerontatád az ősi szép várakat, s od'adtad a tulajdon felekzetednek [...] ...sem a megbántást, sem a jótéteményt soha el nem felejti a magyar - de főképp felekzetednek. Végül itt van a félreérthetőség mintapéldájául Tiborc panaszának ez a közismert, szép, megható részlete: „Ők játszanak, zabáinak szüntelen, úgy, mintha mindenik tagocska bennek egy-egy gyomorral volna áldva: nékünk kéményeinkről elpusztulnak a gólyák, mivel magunk emésztjük el a hulladékot is." Katona igazán költői módon, az ellentételezés eszközével, szemléletes módon ábrázolja egyesek végső elszegényedésének állapotát: a nyomort szembeállítja másoknak az élelemben való dúskálásával. A gólyának, a magyar falvak e kedves madarának éhen pusztulásáról, a szegények hulladékon tengődéséről festett kép igazán érzékletessé teszi a panaszt. Csakhogy! A gólya nem pusztul éhen, mert ha éhes, elrepül, hogy magának és fiának élelmet keressen. Ha nincs a közelben megfelelő vizes terület, ahol élelmét 75
