Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Beke József: Tiszteletkörök a Bánk bán körül
tömegével. Ezért a kritikai kiadásban Orosz László javításokra kényszerült, és ezt írja: „A javítás során nagymértékben támaszkodhattunk Mészöly Gedeon 1920-i kiadására. [...] A nyilvánvaló sajtóhibákon (pl. taálok, esüst) kívül Mészöly annak minősítette: (pl. járkál, felloban, bellölled)... Noha teljes bizonyossággal nem dönthető el, tényleg sajtóhibák-e ezek... Az olvasó az alábbi összeállításban mindezeket megtalálja a nyilvánvaló sajtóhibákkal együtt." (Orosz uo. 509.) Mészöly Gedeon javításaihoz Orosz László - főként a dráma első szövegváltozatával történő összevetésekre alapozva - még 16 javítást hajtott végre, így a kritikai kiadásban összesen 102 kisebb-nagyobb igazítás található, és ebben még nincsenek benne a szereplők nevének számtalan ilyen variációi: Bíberách, Biberách, Bíberach, Biberách; Gertrudis, Gertrúdis, Gertrud, de benne vannak az olyan apróságok is, mint egy-egy vessző helyett hibásan nyomtatott pont helyesbítése. Tehát máris van három drámaszöveg: 1. az 1820-as (föltehetően Katona által sajtó alá rendezett); 2. az 1920-as (Mészöly Gedeon javításaival); 3. 1983-as (Orosz László javításaival). így alakult ki a dráma ma már elfogadott, az „eredetiből" a szükséges módon javított „végleges" szövege. Az ilyen - indokolt javításokat tartalmazó - szövegű kiadást nevezi az irodalomtudomány kritikai kiadásnak. Mészöly Gedeonnak fentebb említett Bánk bán-kiadását nemcsak azért kell jelentős irodalomtörténeti eseménynek tekintenünk, mert száz évvel az első megjelenés után, a közben megjelent, sok-sok szövegváltoztatást tartalmazó harmincféle kiadás után visszatért az eredetihez, sőt annak nyomdahibáit legnagyobbrészt helyrehozta, hanem azért is, mert Mészöly Gedeon nemcsak kiváló nyelvész volt, hanem fontos görög, latin és francia művek fordítója is, és a Katona-dráma centenáriumi kiadásának utószava jeles stilisztaként mutatja be a kiváló tudóst és gondos kiadót. Érdemes beleolvasni ebbe az érdekes szövegbe, amely Katona szavaiból igazán művészi módon építkezik. [Az első latin szó: Tapsoljatok! A dőlt betűs kifejezések a drámaíró szavai.] „Plaudite! S míg tapsoltok, nekem a zajon keresztül mindegyre fülembe hallatszik szomorúan a pásztori síp, Melinda síri melódiája, s verdesi szívemet a megtört Bánknak panasza, az örökké botladozó emberiségnek örök-emberi jajja: Nem ezt akartam én! Plaudite! S zaj között kezembe hajtva fejemet, mindegyre látom a függöny mögé tűnt alakokat. Elém komorlik Bánk bán, ki a világnak egyik pólusától a másikig mindent egybeölel szerelmében, mindent Melindában, s ezt a szent nevet, égi és földi mindenét szorosan egybefoglaló láncot, az elromlástól úgy védi, hogy atyai átkával megőrjíti az anyát, Bánk az ő Melindáját - nem ezt akarta ő! Király személye, reá bízza dolgát a szunnyadó gondatlan s reá tévé le a szegény paraszt elfáradt csontjait [...] De a Bánki sértődés! Sodorja már a setét szövetség gyászasztala felé, sőt szikrát okádó vére éktelen dühében a királyné trónusához, hol a nagyúr nyakláncát [...] a király hitvesének vérével festi veresre-nem ezt akarta ő! Ott fehérük Melinda, a legegyügyűbb, legártatlanabb, kinek szép könnyei elbúsíthatnák az ég lakosait, s az angyalok maguk szánnák kigördülésit, - de jaj, jaj azon könnyeknek! Elém magaslik Gertrudis, ki asszony létére is pirul szédülni az Európa harmadába' való parancsolás gondolatától. [...] Elém viharzik Petur, régi szabadságbeli jussaink harcosa: [...] nem pártütés, kicsikart szabadság... Amott csúszik be Tiborc, a királyi 72
