Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Fried István: „Nemzeti” dráma(?) – hatékony(?) intrikussal (Újraolvasva a Bánk bánt)

Fried István „Nemzeti" drámai?) - hatékony (?) intrikussal (Újraolvasva a Bánk bánt) die würdigste Gattung des romanti­schen Schauspiels is aber die histo­rische (August Wilhelm Schlegel)1 Ha azon eredeti nemzeti Színdarabok, mellyek Hőseinket mint Poesisunknak ugyan annyi remek Históriai tárgyait szemrevehetőleg elevenen (anschau­lich) élőnkbe teszik, ritkák nem vol­nának is Litteraturánkban, még is, akkor is az elsők között érdemiem helyet ez a Bánk-bán. (Bárány Boldizsár)2 Bizonyára meglepőnek mondható, hogy a Katona Józseftől lektorálásra föl­kért, és sem addig, sem később maga szerzetté műveivel nemigen dicsekedhető, jogvégzett Bárány Boldizsár és a német kora romantika európai hírű teoretikusa, August Wilhelm Schlegel nézetei között kapcsolat tárható föl. A német iroda- lomtörténész/drámatörténész, Shakespeare-fordító felolvasásaiban számottévő helyet biztosítana a nemzeti történelmet tárgyává tévő történeti színműnek, elégedetlen lévén Kotzebue és mások idevágó, színpadi sikereket a magukénak mondható darabjaival3; míg Bárány nemcsak fölismerte a még lovagdrámai áthallásokban gazdag első változat jelentős voltát, hanem a Bánk bánban mintegy olyan nemzeti drámát látott, melyhez még hasonlót sem produkált a magyar irodalom. Mindketten a drámai műfaj csúcsának vélték a történelmi színművet, August Wilhelm Schlegel egészen nyíltan, hangsúlyosan „nemzeti" szempont­ból, talán kevésbé hangsúlyosan esztétikaiból; hivatkozásaik szintén jellemzők: a német szerző számára Shakespeare és Calderon, Bárány számára Schiller jelent­1 August Wilhelm Schlegel: Über dramatische Kunst und Literatur (1809-1811), idézi Dramaturgische Schriften des 19. Jahrhunderts, hg. Klaus Hammer, Berlin 1987,1,12. 2 Katona József: Bánk bán. Kritikai kiadás, s. a. r. Orosz László, Bp., 1983, 334. A Bánk bán szövegét innen idézem. Az 1810-es évekre jellemző még a terminológiai bizonytalanság. Bárány sokszor a keresett magyar kifejezés után zárójelben közli a megfelelő németet. 3 Az 1. sz. jegyzetben i. m., I, 164-165. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom