Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Péterné Fehér Mária: Kecskemét Katona József korában

A pásztorok, cselédek, szolgálók ruhajárandóságát (a készpénz mellett) szerződésükbe is belefoglalták. Míg a gazdák életébe, öltözködésébe nem szólt bele a tanács, nem nézte jó szemmel (sőt tiltotta) a cselédek túlságosan cifra öltözködését. A jobb módú gazdalegények lehajtott gallérú, övig érő öltönyt, a nép nyelvén „mándlit" viseltek fekete zsinórozással vagy fényes gombokkal. Mellényük selyem vagy posztó, nadrágjuk zsinóros vagy gombos lovaglónadrág. A kevésbé polgárosodottabb rétegnél bő ujjú fehér ing és bokáig érő bő gatya korcra szedve, valamint fekete mellény járta sűrű ezüstgombokkal. A nők öltözéke mindig színesebb volt (ezért leírni is hosszadalmasabb lenne). A parasztlányokon sem volt ritka a nehéz selyem- és finom bársonyöltözék. A jobb módú gazdalány napernyőt és kesztyűt is viselt.43

A 19. században Kecskemét szoros gazdasági kapcsolatot alakított ki a környező településekkel. Gazdaságilag a pesti piacnak volt döntő hatása a város lakosaira, az öltözködést illetően pedig a pesti polgárok szokása. De nemcsak a környező tájegységek hatottak Kecskemétre, Kecskemét is - mint a korszak egyik legnagyobb magyar mezővárosa - erőfeszítései, eredményei révén hatással volt a Duna-Tisza köze településeire, talán azokon túlra is.

43 Iványosi-Szabó Tibor 2002. 637-638.

Ránk maradt a korszakunk kezdő és záró időszakából a korabeli öltözékeket ábrázoló két-két kép. 1781-ből egy református esküvőről és egy református keresztelőről. Leírása: Papp László: A régi kecskeméti viselet. In: Kecskeméti Közlöny Évkönyve 1930. (Szerk.: Horváth Ödön) 113-140.

Az 1850-es évek elejének viseletéről pedig Kubinyi Ferenc - Vahot Imre: Kecskemét és a kecskeméti puszták. In: Magyarország és Erdély képekben I. kötet. 1853. Hasonmás: Kecskemét, 1980.100. lapja után találunk két képet.

16