Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Szilágyi Márton: A gyilkos szabad (Katona József: Bánk bán)
Szilágyi Márton A gyilkos szabad (Katona József: Bánk bán)1 Katona József drámája, a Bánk bán2 az Erdélyi Múzeum 1814-ben kiírt drámapályázatára készült - ott azonban nemcsak díjat nem kapott, de a pályázat eredményhirdetésekor sem említették meg.3 A beküldött első kidolgozás (1815) és az utóbb átdolgozott változat (1819) között jelentős különbségek figyelhetők meg- ebben jelentős szerepe volt Bárány Boldizsárnak, aki a szerző kérésére írásban részletesen kifejtette a drámáról a véleményét, s javaslatokat tett a módosításra is, s ezeket a szerző meg is fogadta.4 A második változat azért is figyelemre méltó, mert Katona itt a darab színszerűbbé tétele érdekében is jelentős változtatásokat eszközölt. Ennek az átdolgozói munkának is köszönhető, hogy - az utókortól gyakran s (megítélésem szerint) tévesen dramaturgiailag tökéletlennek tartott- darab olyan poétikai megoldásokat alkalmazott, amelyek teljesen egyedivé tették az 1810-es évek magyarországi drámairodalmában is5, s amelyek alapján jogosnak tűnik Arany János elismerő rácsodálkozása: hogyan lehetett ennyi számítással költeni?6 1 A tanulmány a MTA - DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport programja keretében készült (témavezető: Debreczeni Attila) és az OTKA K108831. számú pályázat támogatásával jött létre. 2 Kritikai kiadása: Katona József, Bánk bán: (Kritikai kiadás), s. a. r. Orosz László, Bp., Akadémiai, 1983. A tanulmánybéli idézetek innen valók. 3 A szituáció értelmezésére lásd Waldapfel József, Katona József, Franklin-Társulat, [Bp.], é. n. (Magyar írók), 73-79. 4 A Rosta címen ismeretes bírálatot közölte a kritikai kiadás is: Katona József i. m. 334-360. 5 Az 1810-es évek magyar drámairodalmáról átfogó igénnyel: Nagy Imre, Nemzet és egyéniség. Drámairodalmunk az 1810-es években: a hazafiság drámái, Argumentum, Bp., 1993 (Irodalomtörténeti füzetek 131.). 6 A nyilván szóban elhangzott megjegyzést Arany László örökítette meg abban az előszóban, amelyet Arany János összes műveinek ahhoz a kötetéhez írt, amelyben Katona Bánk bánját illető jegyzeteit és tanulmányát adták ki: „Mikor pedig tanulmányát húsz évi hevertetés után Prózai Dolgozatai sorában kiadta (1879), újra átlapozva a tragédiát, ezt a megjegyzést tette róla: »Különös teremtő tehetség volt ezé a Katonáé: bámulatos, hogy tudta a nagy szenvedélyeknek olyan megragadó kifejezéseit olyan gondos beosztással elrendezni, hogy tudott annyi számítással - költeni!«" A[rany] L[ászló], Előszó = Katona József Bánk bánja Arany János jegyzeteivel és tanulmányával, Franklin-Társulat, Bp., 1900 (Arany János Összes Munkái. XIII. kötet), VI. 17
