Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Péterné Fehér Mária: Kecskemét Katona József korában
nak.37 Baráti köréhez tartozott Szeles József (1799-1829) kecskeméti ügyvéd, aki pl. „A zsidó" címmel németből fordított darabját 1824-ben jelentette meg Pesten.38 A társas életet Kecskeméten a 19. sz. elején nagyrészt a rokoni, baráti körben megtartott névnapok, esküvők, halotti torok jelentették. Estélyek vagy más összejövetelek ritkán voltak. Farsangkor volt tapasztalható némi élénkség, amikor táncvigalmakra is sor került. Társalgásra, művelődésre alakult egyesület - a Kaszinó - 1830-ban, Katona József halála után jött létre (1837-ben költözött a nagytemplom előtt épült egyemeletes ház felső szintjére). Voltak temetkezési egyletek, amelyek célja elsősorban a segélyezés volt, és volt egy nem hivatalosan szerveződött vadásztársaság is, melynek jegyzője Katona József volt.39 Tagjai között ott találjuk Katona hivatalbeli kollégáit, a város birtokos gazdáit. A lakosság nagy része a vendégfogadókban, kávéházakban, csapszékekben (80 volt a városban), a pusztákon pedig a csárdákban mulatozott, ahol cigánybandák és dudások húzták a talpalávalót. A kecskeméti nép mégis inkább szabad térségben, sátorok alatt szeretett mulatni. Húsvét napján pl. a Mária-kápolna körüli mezőn gyűltek össze, ahol lovasversenyeket, „bikahajszót" tartottak, a táncsátorokban pedig számos pár ropta a csárdást.40 A toborzásokon is fel-felhangzott a muzsikaszó. A tanács szigorú rendeletekkel igyekezett kordában tartani a mula- tozókat. Este tíz óra után már nem lehetett az utcákon kurjongatni, muzsikaszó mellett kóborolni.41 A víz, a levegő és a környezet tisztasága sok kívánnivalót hagyott Kecskeméten is a 19. sz. első felében. A higiénia hiánya sok esetben járványokhoz vezetett (pestis 1785). A himlőoltást már 1796-ban szorgalmazta a megyei orvos, Kecskeméten 1823-ban ez még mindig gond volt. (Rengeteg áldozatot hozott Katona halála után, 1831-ben a kolera.) Orvosok már a 18. sz. előtt is voltak a városban, az 1770-es évektől folyamatosan telepedtek le sebészek is itt. 1809-ben lett városi lakos Séni János, a bécsi és pesti egyetemen diplomát szerzett orvos, aki 1848- ig volt a város főorvosa. A lakosság egészségének megőrzésében, javításában a gyógyszerészek is segédkeztek. 1746-tól működött itt gyógyszerész, 1766-tól volt nyilvános patika, melynek tulajdonosai Falt Antal, Baumgartner Ferenc, Buttinger Ferenc voltak. 1820-ban Hajagos András kapott engedélyt egy második patika létesítésére. A katolikusok és reformátusok is tartottak fenn ispotályokat, melyeknek azonban nem a gyógyítás volt elsődleges céljuk, hanem a szegényeknek, megnyomorodottaknak szolgáltak végső hajlékul.42 Kecskemét 18-19. századi lakóinak, a különböző társadalmi rétegeknek életmódjáról (bútoraikról, ruházatukról, használati eszközeikről) a fennmaradt végrendeletek adnak képet. A ruházkodás társadalmi rétegenként eltérő volt. 37 Orosz László 2003. 28. 38 Orosz László 2003. 30. 39 Az 1824-1829-ig keletkezett, Katona József által írt jegyzőkönyv ma is megtalálható a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban. Nyomtatásban kiadta a TerraPrint Kiadó 1996-ban. 40 Antalffy Gyula 1982. 289. 41 Iványosi-Szabó Tibor 2002. 599. 42 Iványosi-Szabó Tibor 2002. 626. 15
