Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Péterné Fehér Mária: Kecskemét Katona József korában

A szélesen, laposan elterpeszkedő halmaztelepülés lakóépületei túlnyomórészt az alföldi parasztházak típusát képviselték. Csak a városmag néhány épülete emelkedett ki a földszintes házak tömegéből. A város határán túlról is láthatók voltak a központban épült templomok. A 18. sz. végén állt a barátok temploma, a református templom, a piaristák temploma, 1794-re felépült a katolikus plébániatemplom (nagytemplom). A 19. sz. elejének meghatározó építkezései is a templomépítések voltak. 1824 szeptemberében tették le a görögkeleti felekezet templomának alapjait (1829-ben szentelték fel), 1825 augusztusában tették le a mai Czollner téren álló Szt. Erzsébet-templom alapjait (1826-ban szentelték fel). Utóbbi a gazdag vaskereskedő özvegyének, Czoller Mihályné Béni Erzsébet adományából épült. Az izraeliták imaháza 1818-ra készült el. A különböző felekezetek békés egymás mellett élésének egyértelmű jele volt, hogy templomaik mind a város főterén, vagy annak közelében kaptak helyet. A több felekezet együttélése évszázadokon át formálta a város karakterét.

Néhány középület is kiemelkedett a falusias, földszintes házak tömegéből, ezek is hosszú időre meghatározták a városképet. A városháza épületét 1806-ban bővítették a barátok temploma felől. Itt kapott helyet a fiskálisi hivatal, amelyben Katona József is 1820-tól dolgozott, 1820-tól helyettes, majd 1826-tól főügyészként.32 A barátok temploma mellett 1787-ben épült központi katolikus népiskolát eleve emeletesre tervezték. Állt a ferencesek kolostora, a katolikus plébánia épülete, a piaristák iskolája. Az emeletes kaszinóépület (1833) és a református líceum épülete (1833) azonban csak Katona József halála után pár évvel vált városképformálóvá. Voltak igényes magánházak is Kecskeméten, pl. a 18. sz. végén épült Bánó-ház, Czollner-ház, Klapka-ház. Korabeli végrendeletekből ismertek olyan gazdák, akiknek 4-5 szobás házuk volt melléképületekkel (pl. Ladányi Gergelyé a 8. tizedben).

A házak között elszórtan a 19. sz. első felében is szép számmal álltak gömbölyű tetejű „nádpaloták" (ahogy az 1842-44-ben itt diákoskodó Jókai leírásából olvashatjuk), a szárazmalmok. (1788-ban pl. 96 ilyen malom volt a városban.) Az utcákat ősszel és tavasszal sár borította, a víznek nem volt hova lefolynia. A házak mellett pallók vonultak végig gyalogjáró gyanánt. A város főterét, vagy inkább térrendszerét a piac igényei alakították ki. A főtér egyik végén mészárszék (ezt akarta volna Katona József színházzá átalakíttatni), a másikban kocsma és az Arany Sas fogadó állt. Egyes terek közepén még a 19. sz. elején is voltak ásott vermek, melyekben gabonát tároltak.

32 Az 1818. évben készült ügyészi eskü - amit valószínűleg Katona József is letett - szövegében olyan megfogalmazások szerepelnek, melyeket Katona is magáénak érezhetett: „Én N. N. esküszöm stb. hogy én a fiscalisi hivatalt, melyre a Ns Tanács felválasztott híven és igazán viselem, félre tévén önnön hasznomnak keresetit, a városnak jussát oltalmazni fogom, annak akármely úton tudtomra eshető titkát senkinek fel nem fedezem ... A reám bízatandó dolgokat híven és szorgalmatossan cselekszem, az ügyefogyottaknak segedelmére lészek, a vétkeket el nem nézem, hanem erántok a szükséges visgálódást híven teljesítvén, azokat az illető bíróságnak a fenyítés, avagy felmentés végett bejelentem, egyszóval ezen fiscalisi hivatalomban félre téve minden adományt, kérelmet, kedvezést, félelmet, gyűlölséget, szeretetet és tetszeni való kívánságot, mindeneket, melyek hivatalomhoz tartoznak személy válogatás nélkül, valamint az egy élő Istennek igazságával és a törvénnyel megegyezőnek látni fogom, jó lélekkel véghez viszek. Isten engem úgy segéllyen."

MNL BKML IV. 1504/h Szabályrendeletek („Statútumok") 2. kötet 270.

12