Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 10. szám - Bereznai Zsuzsanna: Mezővárosok monográfiája
Bereznai Zsuzsanna Mezővárosok monográfiája Novák László Ferenc: A Fiárom Város néprajza Novák László Ferenc néprajzkutató, történész és geográfus, aki egy életen át a nagykőrösi Arany János Múzeum igazgatójaként is fontos életművet hagyott az utókorra, a magyar néprajztudomány kimagasló egyénisége. O is azoknak a nagy elődöknek a munkásságához kapcsolódik, és viszi tovább a hátramaradott szaktudományos kérdések feltárását, akik az Alföld-kutatás alapjait rakták le, és akiknek a sora Györffy Istvánnal kezdődik, majd Szilágyi Miklós, Juhász Antal, Tálasi István, Szenti Tibor, Varga Gyula, Molnár Balázs, Bárth János, Bellon Tibor, Papp László, Szabó Kálmán, Égető Melinda, Barabás Jenő, Szabó László, Kocsis Gyula, Márkus István és mások neve fémjelzi az eredményeket. A Három Városhoz fűződő településnéprajzi kutatásain kívül figyelme kiterjedt számos más alföldi település múltjára is (Gyoma, Mezőberény, Szabadszállás, Nyársapát, Hódmezővásárhely). És mindemellett fontos alapmunkák kapcsolódnak a nevéhez a néprajztudomány egyéb témakörei kapcsán is: gazdálkodás, társadalomnéprajz, népművészet, szokás- és hiedelemvilág, vallási néprajz. Azonban kétségkívül ő az a kortárs tudós ember, aki a Három Város néprajzi-történeti kistáj múltjának és népéletének feltárásában eddig a legtöbbet munkálkodott. A Három Város, azaz Kecskemét, Cegléd és Nagykőrös alföldi mezővárosok történelmi múltjában számos hasonló vonást találhatunk. Nem véletlenül említik őket együtt a történelmi források már a XIV. századtól kezdődően. Különösen Kecskemét és Nagykőrös fejlődése mutat jelentős mértékű hasonlóságot, noha Kecskemét nyitottabb város volt, Nagykőrös pedig megőrizte zártságát - gazdasági, társadalmi és vallási téren egyaránt. E három szomszédos település a környező alföldi mezővárosokhoz képest kedvezőbb helyzetbe került a török hódoltság idején. A törökkel szembeni önvédelem erősítette az összefogást, ám a török kiűzését követően a három város kapcsolatát már az ellentétek jellemezték. Különösen Kecskemét és Nagykőrös között alakult ki ellentét, amelynek több történelmi tényezője is volt. Mikszáth Kálmán török korban játszódó regényében, A beszélő köntös ben számos helyen utal e vetélkedésre. A szerző már a kötet Bevezetőjében felhívja a figyelmet arra, hogy a Három Város a mezővárosi fejlődés jellegzetes típusa, több évszázados fejlődés eredménye, amely magyar sajátosság, valójában hungarikum. Majd röviden körvonalazza a mezőváros történetinéprajzi kutatására irányuló korábbi szakirodalmi kutatásokat, szemléletmódokat. 108
