Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 10. szám - Tarján Tamás: A Fortunátus balszerencséje (Egy Móricz-dráma színházi sorsáról)
Ezek a kisebb-nagyobb összezörrenések, színházban nem szokatlan felfokozott, hisztérikus reakciók a feledés ködébe vesznének (Barta Mária és Szakács Eszter már elhunyt). De épp az akkor és ott nem kis horderejű összetűzések és a próbarend borulása tudatosította még mélyebben Tömöryben, hogy noha az elemzések két nőalak (Drághffyné és Dina) Fortunátusért folytatott, szikrázó, bár egyenlőtlen szerelmi vetélkedéséről értekeznek (miközben maga Fortunátus a Benigna iránti lázban ég, a megtagadott zsidó rokonok pedig éppen most bíznák rá Dina életét, szerelmét), ebből a női érzelemkavargásból a kora és tisztes jelleme folytán látszólag nem illetékes Öreg Drághffyné is részt kér (az „öreg" jelzőre mai mércével nem is szolgál rá), és a szerelmi vetélkedésbe történő közvetett bekapcsolódása pálfordulását is aláfesti. Hiszen előbb maga is elpusztítani akarja - fiával egyetértésben - a kitért dúsgazdag zsidót, a „bankárt", majd megváltoztatott álláspontja, háttérben a politikai gondolkodás módosuló színezetével, addig ostorozott menyét, Szerencsés Imre megmentőjét, Drághffynét segíti. A zalaegerszegi előadás külső művészi és pszichológiai impulzusok hatására újfent felmérte a Fortunátus viszonyrendjének e régióját, s kiderült: nem két, nem három asszony viaskodik a kivételes férfiért, hanem öt - mert Benigna és Perzsi elutasító jelenlétével is kapcsolatlehetőségként kell számolni! Az előbbi a már-már erotikus izzású szűziesség jegyében, utóbbi a szexus erkölcseivel nemigen törődő, könnyen megkapható kiscseléd gonoszkodó fölényével tartja távol magát a hímtől, akit a távolságtartás fokozottan ösztönöz a megszerzésre, megkaparintásra. Sőt, nem feledkezhetünk meg arról, hogy Móricz a gettóban hagyott, a színen meg nem jelenő feleség, Fortunátus korábbi asszonya révén egy hatodik nőalakról is gondoskodott, akinek eltaszítása más jelleggel beszéli el a főhős szerelmi túlcsigázottságát és állhatatlanságát, mint a másik öt variáció. Mivel a három (öt, hat) nőalak célkeresztjében Fortunátus áll, aki a férfi szereplők vonalával épp olyan intenzív konfliktusokba keveredik, mint a női vonallal, e problémaköteggel a zalaegerszegi előadás alakuló tartalmi és formai kultúrája szükségképp ugyancsak visszahatott a színmű magát egyre rétegzettebben megvilágosító szerkezetére. Míg a szak- irodalom a magyar urak megvetésének, mohóságának és a másságot érő rasszista, gyilkos beidegződéseinek gyűrűjébe fogott idegent láttat Fortunátus személyében, egyértelműen ki kellett derülnie annak, amit a dráma szoros olvasata is felfed. Maga Drághffy - jelezte ezt Gellert Oszkár margináliája is - etnikailag szintén kevert származású: a magyar mellett román, német, lengyel vér is folyik ereiben. Akár asszimiláns magyarnak is nevezhető, bár felhördülne a minősítésre. Szalai László prímás Fortunátushoz hasonlóan ugyancsak parvenü: a másság egy másik vonásával hasonlít az ő szinte minden előzmény nélküli karrierje Szerencsés Imre hatalmas ívű, titokzatos karrierjére. A csak említésekben szereplő, az élők sorából már eltávozott Perényi Imre nádor pedig (akitől Szerencsés még a személynevét is örökölte a keresztségben) a históriai sakkjátszma másféle ravaszságával kötődik holtában is a „keresztfiához". Voltaképp - aligha legitim erkölcsi gesztussal - ő „hagyta örökbe" Fortunátusra Drághffynét (elvileg inkább a patrónát, a mentőangyalt, a védő nemtőt - nem a szeretőt). Szerencsést is mintegy programozta sűrűn álláspontot változtató szerepére. Az Öreg Drághffynétól úgy értesülünk: a vén Perényit mulattatta a vagyon, pénz szította színjáték, a 16. század eleji eszeveszett Theatrum Mundi. Mintha tudván tudta volna: az ország alkalmatlan arra, hogy megmentse magát mindattól, amit majd Mohács teljesít be, s a kincs, a pénz csak negatív katalizátora a vesztébe rohanó udvar, a tehetetlen, megosztott haza politikai és katonai teljesítményének. Ha mást nem képes, hát szüljön színjátékot, halálos viszályt a pénz. Zökkenőkkel, kitérőkkel ugyan: a zalaegerszegi Fortunátus a számos külsőnek látszó megnyilvánulás közepette is a maga belső, autonóm, keletkező életét mind erőteljesebb lélegzetvétellel élve tartott megszületése - premierje felé. A munkát azonban nem hagyták 97
