Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 7-8. szám - Mayer János: "Ennek az idegen földnek kell a hazánknak lennie…": Az elűzött észak-bácskai németek beilleszkedési problémái Nyugat-Németországban
kizárólag menekültek számára épített lakótelepekből állt. Egy másik „menekültváros", a Regensburg közelében felépült Neutraubling lakói között néhány garai és vaskúti eredetű családot találni.) Bajorországban még Schwaben (Sváb-Bajorország) kormányzati kerületben, mindenekelőtt Augsburgban és környékén, azon belül pedig főleg Schwabmünchen, Bobingen és Königsbrunn városokban él nagyobb bácskai közösség, ahol egyébként az egyik legnagyobb menekültcsoportot alkotják. Eredetileg a környék szinte valamennyi községében éltek menekültek, de a munkalehetőségek és a lakásépítési programok koncentráltsága miatt e három kisváros lakossága az ötvenes évektől kezdve megháromszorozódott, míg az összes többi település lélekszáma csökkent.67 Baden-Württembergbe került a szervezett transzportokkal érkezők legnagyobb része mellett a Magyarországot - részben már korábban - önként elhagyók jelentős része is. így például a Csávolyról 1944-ben önkéntesen elmenekülök nagy része a tartomány észak- nyugati részében, Heidelberg közelében található Aglasterhausen térségében telepedett meg. Itt egy időben önálló községrészt („Kleintschawal") is alkottak. Más csávolyiakat szervezett transzportokkal a szovjet zónába szállítottak, de sokan onnan külön utakon szöktek át nyugatra, végállomásként főként Baden-Württembergbe. Többségük lakóhelye ma Schwäbisch Gmünd, Schwäbisch Hall, Reutlingen, Ulm, Hockenheim, Darmstadt és Stuttgart környékén van.68 A bácskai németek talán legfontosabb württembergi központja Stuttgart vonzáskörzetében található, mégpedig elsősorban Ludwigsburg körzetében (Bietigheim- Bissingen, Besigheim, Wolfsschlugen központokkal) és a Rems-Murr-körzetben (Backnang és Waiblingen központokkal). Nagyrészt ezekre a vidékekre irányították ugyanis az önkéntes menekülőket és a szovjet zónából érkezőket is, mivel a magyarországi németek más vidékekről származó csoportjai is főleg e tartományban élnek. Ulm, Krumbach és Günzburg vonzáskörzetében csátaljai, bácsalmási és kunbajai németek élnek. A Kunbajáról elszármazott svábok egyik fő központja a Heidenheim közelében található Giengen an der Brenz település. (Ezen a környéken él a szovjet zónából elmenekült bácsbokodi svábok egy része is.) A katymári svábok három nagyobb foltban telepedtek meg. Egyrészt Mannheim- Sandofen, illetve Schwäbisch Gmünd környékén (Baden-Württemberg), másrészt pedig az oberhesseni térségben, Gießen környékén. Sokan élnek Griesheimben, és a közigazgatásilag ahhoz tartozó mintagazdaságban, a Sankt-Stephan-telepen is. Beilleszkedés a gazdaságba - az új német gazdaság A menekültek és elűzöttek gazdasági beilleszkedése (szocioökonómiai integrációja) az integrációkutatás megkerülhetetlen kulcskérdése. Számos korai munka a beilleszkedést az állandó munkahely megszerzésével és az anyagi viszonyok stabilizálásával azonosította. Igaz, hogy a vagyonát, életterét és megélhetését elvesztett menekültek jó része az ötvenes évekre valóban nem volt munkanélküli, és anyagi helyzete is javult. így akár hihetnénk is a „gyors integráció mítoszában". Ma már tudjuk, hogy a beilleszkedés sokkal összetettebb kérdés ennél, de az tény, hogy amíg a menekültek a szocioökonómiai integrációt nem valósították meg, addig a beilleszkedés más területein is gondokkal küzdöttek. 67 Pfister, Doris - Hagel, Bernhard 1995: Vertreibung und neue Heimat. Eine Dokumentation. Beiträge zur Heimatkunde des Landkreises Augsburg, Band 12. Augsburg. 57-61. 68 Pfeil, Jakob - Ginder, Paul - Rukatukl, August 1980: Csávoly 1780-1980. Heimatbuch einer ungarndeutschen Gemeinde aus der Batschka. Patenschaft Waiblingen. 34
