Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 1. szám - Füzi László: A miskei Anteusz: Gondolatok Tóth Menyhértről
Mindezt tudva mégis foglalkoztatott a kérdés, miképpen élnek majd Tóth Menyhért festményei abban a tradicionális kultúrára visszautaló környezetben, amelyben megszülettek. Minden Tóth Menyhért életével és munkásságával foglalkozó könyv megemlíti, hogy Tóth Menyhért ezer szállal kötődött a faluhoz, gyermekkorát, élete fontos szakaszát falun élte le, mindennapjait a faluhoz kötődő munka uralta, ahogyan Supka Magdolna mondja, „a paprika- és majoránnatermesztéssel nemcsak fenntartotta magát, s nemcsak abból vásárolt ecsetet, vásznat, festéket, de ez maradt mindvégig piktúrájának ihlető, tápláló gyökérzete". Festészetének fontos, mit fontos, meghatározó témája a földműves munka, számos életképet festett meg, mondom ezt így, noha látni fogjuk, falusi képei nem tekinthetők életképeknek. Nem kell mást tennünk, csupán Zsögödi Nagy Imre képeivel kell összevetnünk e tárgyú képeit, s egyből láthatjuk a különbözőségeket. Miskén megélt életéhez számos anekdota is fűződik, szerencsére ezekből jó néhányat már összegyűjtöttek a szorgos kutatók. Gaál József festőművész a következőket írta mindezzel kapcsolatban: „A visszavonultságban, földművesként élő művész magányában fejlődött, önmagából táplálkozva építette világát, számomra is titokzatos, hogy ilyen mostoha körülmények között hogyan volt képes ilyen mélységű művészetre." Képei - ahogy már említettem - számos esetben a falusi, a földműves munkához, a mindennapi élethez, a pihenéshez vagy éppen a közösségi élethez kapcsolódó életképek, ebben a vonatkozásban a valósághoz kötődő festőnek is nevezhetjük, nem beszélve arról, hogy az ötvenes években tudatosan törekedett az ún. valóság megragadására. Az említett kiállítás környezetére utalva mégsem azt akarom kiemelni, nem is tehetem ezt, mert nem lenne igaz, hogy a tradicionális falusi kultúra tárgyakban rögzült világa és Tóth Menyhért festményeinek világa között rokonság mutatkozik, hanem a különbözőségre, a múzeumi tárgyak és Tóth Menyhért képeinek a világa közötti különbözőségre szeretném felhívni a figyelmet. Tóth Menyhért abból a világból indult, amelyikre a Gyűjtemény darabjai visszautalnak, de a számára adott világból egészen más jellegű világba érkezett, mint amilyenre a Gyűjtemény tárgyai utalnak. Az, hogy Tóth Menyhért festményei, még ha ideiglenesen is, a Cifrapalotából a valamikori Serfőző-házba, s az abban berendezett gyűjteménybe költöztek, éppenséggel a két világ, a tradicionális kultúrához köthető világ és Tóth Menyhért képeinek a világa közötti különbözőségre hívta fel a figyelmet. Az így megmutatkozó különbözőség talán arra is magyarázatot adott, hogy mindennapi környezete, a tradicionalista örökséget valamennyire még őrző falu, az őt és a festészetét éltető falu miért utasította el azt, amit megteremtett. 3. A tradicionális paraszti kultúra világa racionális, Tóth Menyhért munkáinak a világa mitikus. A tradicionális paraszti kultúra haszonelvű, az időhöz és a térhez mélyen kötődő Tóth Menyhért képi világa felette áll a haszonelvűségnek, ahogy a már idézett Gaál József mondja: „Nem tehetek róla, bennem Tóth Menyhért festményei spirituális élményt okoznak, s itt a szóbeli, racionális gondolkodásnak nincs sok helye... 79
