Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 7-8. szám - "Én Fokvárosban is büszkén voltam magyar": Törös Károly Dél-Afrikából hazaköltözött úszóedzővel Kriskó János beszélget
dollár. Én felemeltem 90 centről 1 randra a munkásaim órabérét, és ezért a család nagyon megorrolt rám. Lejártam vízipólózni, megtaláltam a csapatomat, játékos-edző lettem. Megnyertük a bajnokságot. Már negyvenkét éves voltam, és bajnokságot nyerek velük Dél-Afrikában! Én lőttem a gólokat, tehát minden rendben volt. Akkor az egyik fokvárosi úszócsapat edzője távozott, és felajánlották nekem, hogy vegyem át a feladatát. így kerültem egy teljesen jelentéktelen, senki által nem jegyzett klub élére, amiből aztán rövid idő alatt felépítettem az ország legeredményesebb úszóklubját.- Bajnokok lettetek a százhuszadik helyen álló klubbal?- Bajnokságot nyertünk úszásban. Akkor a barátnőm apja bejelentette, hogy vége az úszásnak, a vízipólónak, a női tornának és az aerobiknak - ezeket oktattam közben —, szüksége van rám az üzletben. Tiltakoztam, hogy nem szeretnék másodrangú állampolgár lenni, nem vagyok üzletember, nem is leszek soha, mert nem értek hozzá. Kértem, hogy adjon nekem három évet, és bebizonyítom, hogy én leszek a legjobb úszóedző Dél-Afrikában. Kinevetett, azt mondta, akkor sem tudom eltartani a lányát. Le is út, fel is út - kiadta az utamat. Kidobott az aranykosárból. A lakásunk, mint egy rózsadombi villa, ott állt a hegyoldalban, tengeri kilátással, uszoda és öt autó állt a rendelkezésemre. Ebből mindből kizuhantam, és egy csupasz matraccal beköltöztem egy kis bérelt házba.- A feleséged is úgy gondolta, hogy az apjának igaza van?- Nem volt a feleségem, még csak a barátnőm. Azt mondta, hogy jön velem, hogy kiáll mellettem, de hát nem volt egy fillérem sem.- Igaza volt az apósnak. Nem tudtad eltartani a lányát. Hogy lett ebből mégis karrier?- Sikerember voltam világéletemben, lényegében bármihez fogtam, azt jól csináltam. Úszásban is sikerem volt, vízipólóban is sikerem volt, aerobikban is sikerem volt, és akkor Dél-Afrikában mindent elölről kellett kezdenem. Az aerobikot Dél-Afrikában még nem ismerték, én honosítottam meg. Odajárt hozzám Fokváros krémje. Természetesen a nőkről beszélek. Vízipólóban megnyertük a ligát, sikerem volt. Átvettem az úszócsapatot, már a második, harmadik évben sikerem volt velük. Kineveltem az első dél-afrikai bajnokomat hátúszásban, magam meg elkezdtem a masterst, az öregfiúkat. Negyvenegy éves koromban két világcsúcsot úsztam a mastersnél, még Belgiumban. És akkor ezt átvittem Dél- Afrikába, ott is szépen beindult minden, sikeredző lettem három év alatt. A bajnokságon megszületett az első bajnokom, az úszóim följöttek a legmagasabb szintre. Innen már csak fölfelé vezetett az út.- Dél-Afrikában kértél-e állampolgárságot?- 1992-ben, amikor Mandela kijött a börtönből, akkor Frederik Willem de Klerk miniszterelnök kiírt egy népszavazást. Tudnod kell, hogy de Klerk hozta ki Mandelát a rabságból, tulajdonképpen az akkori fehér kormány ellen szólt az a népszavazás. Ezt követően született meg a szabály, hogy ha valaki itt él már öt éve, kérheti az állampolgárságot. Megkértem és megkaptam. Mandela engem mindig az apámra emlékeztetett. A börtönnel, a toleranciával. Szent ember volt. Megmentette a fehéreket.-A kapcsolatod időközben tönkrement, vagy együtt maradtatok a barátnőddel?- Azt követően, hogy a papa elzavart az üzletből és a házból, még két évig tartott a kapcsolatunk, de úgy, hogy a barátnőm apja közben verőembert küldött rám. Szóval bot136