Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 7-8. szám - "Számunkra Nagyvárad nem külföld…": Szakáli István Loránddal Rigó Róbert beszélget

térség gondolatát beemeljük a politika és az államigazgatás szintjére. Erre a célra külön főosztályt szerveztünk, és ott kezdtük el a munkát. Elsősorban a stratégiánál maradtunk, megszületett a Wekerle Terv mint a Kárpát-medencei gazdasági együttműködést részletesen tárgyaló stratégiai dokumentum.3 Majd két évig külgazdasági területen dolgoztam, ami szintén stratégiai terület volt. A ma is érvényben levő Magyarország külgazdasági stratégiáját az a csapat készítette el, amelynek munkáját én fogtam össze.4 Ez már nem nemzetpolitikai indíttatású terület volt, ez a dokumentum készítette elő azt a politikát, amit jelenleg képvisel a kormány külgazdasági szempontból, és a keleti nyitás politikájának hívnak. Mi fogalmaztuk meg a kereskedőházak koncepcióját, ami most vált realitássá. Tehát ez a csapat, ez a műhely dolgozta ki ezeket a stratégiákat, aminek én is tagja voltam, illetve én vezettem, koordináltam.- Ez 2010 és 14 között volt a Nemzetgazdasági Minisztériumban?- Igen, és ennek következtében már harmadik éve Magyarország, vagy általában külgazdaság stratégiát oktatok a Károli Gáspár Református Egyetemen, egy kurzus részeként. Van egy ilyen speciális képzés, elsősorban külügyminisztériumi dolgozók számára, de más minisztériumi dolgozók számára is nyitott. Ennek a képzésnek Becsey Zsolt az ötletgazdája és a koordinátora, aki korábban a főnököm volt, ő volt külgazdaságért felelős államtitkár. Az a képzés célja, hogy ne legyenek olyan magyar diplomaták, akik kimennek egy állomáshelyre, és alapvető gazdasági összefüggésekkel se legyenek tisztában. Sokszor tapasztaltam, utazásaim, látogatásaim során azt, hogyha egy diplomatát az állomáshelyén megkérdeztem, hogy milyen ott a politikai helyzet, vagy milyen a kulturális helyzet vagy a külkapcsolati, az nagyon érdekelte, de mikor már arra került sor, hogy tudnánk ezzel az országgal gazdaságilag együttműködni, azt mondta, ezt ő nem tudja, nem is érdekli. Azt gondolom, nem szabad, hogy ilyen diplomatáink legyenek. Egyetértek azzal, hogy a magyar külpolitikának az az egyik fő funkciója, hogy a magyar gazdasági kapcsolatokat, a gazdasági érdekek kialakítását támogassa. Persze más is van, de ez nagyon fontos.-A határon túli felsőoktatásban is szerepet vállalsz már egy jó ideje. Ez mikor kezdődött, hol és mit tanítasz?- 2000-ben jött létre a Partiumi Keresztény Egyetem Nagyváradon, magyar állami támogatással. Voltak ennek előzményei, mert 1990-ben Tőkés László püspök és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület égisze alatt létrejött a Sulyok István Református Főiskola. Ez volt a jogelődje a Partiumi Keresztény Egyetemnek, tehát ennek a főiskolának alapjain jött létre az egyetem 2000-ben. De ahhoz kellett egy masszív magyar- országi kormányzati támogatás is.- Ez egy egyházi intézmény?- A főiskola nevében is benne volt, hogy református. A lényeg az, hogy az egyetemnek, azon túl, hogy a nevében megjelenik a keresztény jelző, egy világi intézmény.- Miért a református egyház vállalta föl ennek az intézménynek a kezdeményezését, illetve létrehozását?

3 Wekerle Terv. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája. Nemzetgazdasági Minisztérium, 2012.

4 Magyarország Külgazdasági stratégia, Nemzetgazdasági Minisztérium, 2012.

120