Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 7-8. szám - "Számunkra Nagyvárad nem külföld…": Szakáli István Loránddal Rigó Róbert beszélget
nál. Úgyhogy meg is jegyeztem, hogyha szerintem bármiről kérdezett volna olyanból, ami kötelező volt a felvételire, akkor azt jó eséllyel tudtam volna, és ELTE-s történészhallgató lett volna belőlem.- A jó szándék rosszul sült el.- Igen, ő is jót akart, csak nem tudta azt, hogy én egyébként annyira mélyen nem foglalkoztam a román történelemmel, mint ahogy ő erre számított.- Tehát '93-ban kerültél át Magyarországra. Akkor, gondolom, még nem is ismerted Szegedet és a magyarországi viszonyokat.- Szegeden úgy jártam először, hogy megkaptam az értesítést arról, hogy felvételt nyertem a József Attila Tudományegyetemre. Előtte soha nem jártam Szegeden, ez volt az első alkalom, de ott nagyon segítőkész környezet fogadott.- Volt ismerősöd Szegeden?- Nem, senki nem volt. Megmondom őszintén, már pontosan nem is emlékszem, hogy ki tájékoztatott arról, hogy kollégiumi elhelyezést kaphatok, így kerültem a Móra Ferenc Kollégiumba, Újszegedre. S aztán majd '95-től pedig folytattam a Nagyváradon megkezdett közgazdász szakot úgy, hogy az ottani egy év nem számított bele. Újból elsős lettem, de nem kellett felvételiznem, hanem átvettek.- Ez ideális helyzet lehetett, mert az álmodat is és a hobbidat is tanulhattad egyszerre.- Hogy ideális vagy nem ideális helyzet, ezt nem tudom, de visszacseng a fülembe a Közgazdasági Kar akkori dékánjának vagy tanszékvezetőjének, Farkas Beátának a megjegyzése. Az volt az utolsó intézményesült találkozásunk, és ott elmondta nekem, hogy ő nem feltétlenül ért egyet velem, neki furcsa volt az, hogy valaki történész és közgazdász egyszerre. Azt mondta, hogy ezzel a párosítással ő még nem találkozott. Valóban, én sem találkoztam másokkal, akik ilyen párosításban tanultak volna. Ez azóta is úgy elgondolkodtat, és szoktam rajta gondolkodni, hogy nem érdemes az energiát meg az odafigyelést szétforgácsolni. Nem biztos, hogy érdemes egy történelem szakot is és egy közgázt is elvégezni, valamelyiket érdemes csinálni, de azt nagyon komolyan.- Annak is van előnye és hátránya is.- Most én azt gondolom, hogy nem választottam rosszul. Az én személyiségemhez, mivel nem vagyok egy kutatótípus, ez a párosítás megfelelő. Azt gondolom, hogy amióta dolgozom, elsősorban a közgazdász diplomámnak vettem a hasznát, azért vettek fel, ahova fölvettek, mert van közgazdász diplomám. De abban, hogy én közgazdászként hogyan gondolkodom, hogyan látom a folyamatokat, hogyan látom a világot, azt gondolom, alapvetően meghatározza az, hogy azért vannak viszonylag elmélyült történelmi ismereteim.-Más a szemléleted, másként látsz rá a folyamatokra.- Abszolút más. Abszolút meghatározza a szemléletemet közgazdászként az, hogy én történész is vagyok.- Amikor elkezdtél Magyarországon tanulni, majd egyetemre jártál, akkor hogyan vélekedtél arról, hogy Magyarországon maradsz vagy hazatérsz Erdélybe?- 1999-ben szereztem meg a történész és 2000-ben a közgazdász diplomámat. Szinte az utolsó pillanatokig meg voltam győződve arról, hogy én vissza fogok menni Nagyváradra 113
