Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 7-8. szám - Gyarmati György: "Közénk valók, hozzánk tartoznak": Kettős migráció Magyarország keleti és nyugati határán, 1988-1989 folyamán
román katonai fenyegetésről."26 A terjengő mendemondák vaklármának bizonyultak. Diplomáciai jelentésekbe, belügyminiszteri tájékoztatókba emelkedésük - és politikusi „megszellőztetésük" - egyfelől a bukaresti rezsim kiszámíthatatlan viselkedésének, másfelől a hidegháborússá mérgesedő magyar-román államközi viszonynak a lenyomatai. Rendelkezésre álló titkosszolgálati forrásaink szerint a reagálásnak annyi - közvetett - tárgyi alapja lehetett, hogy a sikeresen átmenekülök között volt egy magyar nemzetiségű romániai repülőmémök, aki arról számolt be, hogy kötelező katonai szolgálata idején a harcászati oktatás keretében tiszántúli magyar nagyvárosok - Nyíregyháza, Debrecen - elfoglalását „modellezték".27 Mindezek alapján nem az a meghökkentő, hogy Nicolae Ceau§escu és Grósz Károly pártvezetők 1988. augusztus végi aradi csúcstalálkozója haszontalan volt, hanem az, hogy egyáltalán létrejött. Csengerújfalu térségében 1989. augusztus 20-án öt személy próbált a zöldhatáron átjutni, de a román járőr észrevette őket, és fegyverrel egyiküket megsebesítette, mire a többiek lefegyverezték. Kényszerítették, hogy a magyar határvonalig velük tartson, ott szabadon engedték a román járőrt, de fegyverét nem adták vissza. Magyar oldalon a határőrök a sebesültet azonnal a helybéli körzeti orvoshoz vitték, aki - miután ellátta - mentőt hívott, és két menekülttársa kíséretében szállították a mátészalkai kórházba.28 Szeptember 9-én a nyírábrányi őrs körzetében egy járőr elfogta B. I. 22 éves és Sz. L. 19 éves Nagykárolyból érkezett határsértőket, akik - bántalmazásukat nem tűrve - két román határőrt még a túloldalon lefegyvereztek, azokat a magyar határig fegyverrel kényszerítve magukkal hozták, s ott útjukra eresztették őket. A magyar határőrök felszólítására nekik a fegyvereket átadták, ellenállást nem tanúsítottak. Nevezettek magyar területen tartózkodási engedélyt kaptak.29 Augusztus és szeptember folyamán sorra érkeztek olyan információk, miszerint a Romániából menekülők között az ottani biztonsági szervek beszervezett megbízottjai is átszivárogtak magyar területre. Ezek között olyanok is akadtak, akik meghallgatásuk során a magyar szervek számára felfedték átdobásuk célját. Megbízásuk főként arra szólt, hogy a kelet-magyarországi katonai diszlokációt tanulmányozzák és derítsék fel a menekültekkel kapcsolatos magyarországi hivatali ügyintézés rendjét. Emellett olyan feladattal is érkeztek megbízottak, hogy tájékozódjanak a magyar lakosság hangulatáról, próbáljanak kapcsolatba kerülni más román nemzetiségű menekültekkel, és utóbbiakat próbálják a hazájukba való visszatérésre rábírni.30 Előfordult, hogy egy ügynököt fizetség ígéretével dobtak át a határon, de mivel az illető a feladat teljesítése után nem kapta meg a beígért honoráriumot, másodjára már önként és végleges megtelepedés szándékával szökött át/ vissza Magyarországra.31 26 Földes György: Magyarország, Románia... i. m. 473-474. old. 27 Nevezett családtagjai nem sokkal korábban legálisan, útlevéllel érkeztek Magyarországra, s itt is maradtak. ÁBTL 1.11.1. 45-13-/12/1988. 28 ÁBTL. 271. Szabolcs-Szatmár megyei ÁB-jelentés, 1989. augusztus 21. R-214-23/29/89. Ezek a különböző megyei rendőr-főkapitányságok állambiztonsági részlegéről a Belügyminisztériumba befutó Napi Operatív Információs Jelentések (Vidéki NOIJ.) a most vizsgált tárgykörön túlmenően is olvashatók, Müller Rolf - Takács Tibor: 1989 - vidék - állambiztonság I-II. című terjedelmes dokumentumközleményükben. Betekintő. 2007.1-2. sz. www.betekinto.hu. 29 ÁBTL. 2.7.2. BMNT. 177. 30 ÁBTL. 2.7.1. Vidéki NOIJ. Békés megyei jelentés, augusztus 10. R-203-6/40/89.; augusztus 21. R-203-6/41/89.; szeptember 18. R-203-6/44/89.; szeptember 20. R-203-6/45/89.; Csongrád megyei jelentés, szeptember 26.115/89/09/26. 31 Szabolcs-Szatmár megyei ÁB-jelentés, augusztus 15. ÁBTL. 2.7.1. Vidéki NOIJ. R-214-23/26/89. 105
