Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 7-8. szám - Egy ember három néven: Georg, György, Niszán: Hirschmann Györggyel Szabó Ildikó beszélget
kicsit outsider7 voltam ebben a társaságban. Az elemi iskolában és a gimnázium első osztályában a barátaim házmesterek, viceházmesterek, borbélysegédek, iskolai pedellusok8 gyerekei voltak, akik bennem nemcsak a pajtást, nemcsak a zsidót látták, hanem a gazdagok gyerekét is. A játék télen például nálunk folyt, mert hát nekünk nagy lakásunk volt, míg a többiek egy- vagy kétszobás udvari, sötét lakásban laktak, de bejáratos voltam hozzájuk, ott ettem velük együtt.- Mi volt az iskola neve, milyen felekezethez tartozott az iskola?- Az iskola állami iskola volt. A Várban lévő Toldi Ferenc Gimnázium állami vagy esetleg székesfővárosi iskola volt, erre már nem emlékszem. Ez az osztrák-német tudatom nekem az anschlusszal9 lényegileg megszűnt, és 38- tól kezdve igen erős magyar patrióta voltam. Nagyon nehéz elképzelni egy mai gyerek számára egyébként, hogy milyen hihetetlenül erős patrióta, sőt soviniszta szocializáció folyt azokban az években. A kirakós játékban Magyarországnak 72 vármegyéje volt, amiket fordítva is föl tudtam már ismerni; az albumok, amiket gyűjtöttem, a különböző gyerekek felvidéki, erdélyi, délvidéki utazásaihoz kötődtek, és teljesen természetes volt számomra, hogy Felvidék is, Erdély is, sőt, még Florvátország is Magyarország része, ahhoz tartozott, és ahhoz kell, hogy tartozzék a jövőben. A második világháború alatt és következtében ez a patriotizmusom erősen lecsökkent. De emlékszem arra, hogy '41-ben, amikor Magyarország a Szovjetunió ellen hadba lépett, és a keresztény fiúk egy „V"-t vásároltak, hogy Magyarország győzni fog, én is vettem egy ilyen jelvényt. De az anyám rám szólt, hogy ez mégse való, hogy a német győzelem jelét viseljem. Jól emlékszem egy érdekes beszélgetésre, egy intézetben voltam '39-ben, és azt mondtam, hogy miután én magyar vagyok, azt kívánom, hogy az az ország, amelyet Magyarország támogat, győzzön a háborúban.- A politika a gyerekek beszélgetésében mennyire volt téma?- A legjobb barátom, a Tóth Jóska kivételével, aki a mellettünk lévő házban lakott, és az apja a Szilágyi Dezső téri református templomnak a sekrestyése volt, a barátaim kifejezetten németbarátok voltak. Én 1939 után - kivéve azt a kis epizódot a „V" betűvel - nyilvánvalóan olyan akartam lenni, mint a többi. Ha az osztálytársaim kitették a „V" betűt, akkor én is egy „V" jelvényt vásároltam. De a német-lengyel háborúban10 még kevéssé érdeklődtem a háború iránt. Jól emlékszem egyébként, hogy éppen moziban voltam, hazajöttem, és akkor hallottam, hogy Varsót elfoglalták a németek, és vége a lengyel függetlenségnek, önállóságnak.- Ekkor már fordult valamit az identitásod?- Igen, akkor már fordult! Nem ettől tulajdonképpen, mert ugye, ezután volt a finn háború11, amikor én három hónapot egy iskolaszanatóriumban töltöttem, megint a 7 kívülálló 8 iskolaszolgák 9 Az anschluss Ausztria Harmadik Birodalomhoz való csatolása volt 1938. március 12-én. Ez volt az első lépés a Harmadik Birodalom kiterjesztésében. 10 A német csapatok 1939. szeptember elsején rohanták le Lengyelországot. Ezzel megkezdődött a második világháború. 11 A szovjet-finn háborúról van szó, amely 1939. november 30-án kezdődött. A Népszövetség illegálisnak minősítette, hogy a Szovjetunió megtámadta Finnországot, és kizárta a Szovjetuniót soraiból. 1941-ben Finnország megtámadta a Szovjetuniót, hogy visszaszerezze elveszett területeit. 80
