Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 7-8. szám - Mayer János: "Ennek az idegen földnek kell a hazánknak lennie…": Az elűzött észak-bácskai németek beilleszkedési problémái Nyugat-Németországban

német népcsoport saját felmérését is, mely szerint a felső-bácskai németek száma 1930- ban 47 646 fő volt.6 (A Volksbund azokat az „asszimilánsokat" is németnek tekintette, akik a népszámlálásokon „sváb" származásuk ellenére következetesen magyarnak vallották magukat.) A kitelepítés szempontjából sorsdöntőnek bizonyuló 1941-es népszámlálás adatai szerint a régióban 22 400 fő vallotta magát német néphez tartozónak és 29 500 német anyanyelvűnek.7 A hazájukat német nemzetiségi hovatartozás miatt elhagyni kényszerülők (elűzöttek) pontos száma vitatott, és a levéltári források alapján pontosan nem határozható meg.8 Egész Magyarország viszonylatában a szakirodalom 220-230 ezer fős veszteséggel számol a német nemzetiség esetében. Bács-Bodrog vármegyéből- a rendkívül ellentmondásos levéltári adatokat és több kutató számításait is elemezve- számításaink szerint mintegy 15-16 ezer ember (tehát az itt élő németség közel fele) sorolható az elűzöttek közé.9 Tóth Ágnes alapvetőnek számító munkája szerint az 1940- es évtized végére a német nemzetiség aránya Bács-Bodrog megyében 27 százalékról 11 százalékra csökkent.10 11

A beilleszkedés (integráció, betagozódás) fogalmának meghatározásáról az elmúlt fél évszázadban könyvtárnyi szakirodalom született, ám sem annak egyértelmű értelmezésében, sem szintjének mérhetőségében nincs konszenzus a kérdést számos aspektusból vizsgáló kutatók között. E helyütt nincs mód a kérdés vitairodalmának akár csak vázlatos ismertetésére sem, így csak arra térünk ki, hogy a magunk vizsgálatai során mely szempontokat vettük figyelembe.

Köznapi értelemben beilleszkedés az, hogy az „...(ember vagy közösség) valamely új környezetben, más társak között úgy helyezkedik el, olyan magatartást tanúsít, hogy felfogása és viselkedése összhangban van azokéval",u Az integráció eredetileg matematikai fogalom, és olyan folyamatot jelöl, melyben részek egy egészet képeznek, amely minőségileg különbözik a részek összegétől. Ha az egész már létezik, akkor új részek felvételét jelenti oly módon, hogy azok ezután a régi részektől nem különböznek jobban, mint egymástól.12 Németországban közvetlenül a második világháború után a beilleszkedés (Eingliederung) szó mindenekelőtt az országba került elűzöttek jogi és társadalmi egyenjogúságának

6 Bohmann, Alfred 1969-1975 47.

7 Bohmann, Alfred 1969-1975 49.

8 A szervezett kitelepítésekről ugyan az egyes településeken készültek listák az érintett személyekről, ezek azonban nagyon sok pontatlanságot tartalmaznak, és nem is mindegyik ismert vonatszállítmány adatai lelhetők fel. Csak becsülhető azoknak a száma, akik lakhelyüket a szovjet front közeledtére önként (vagy a Volksbund felszólítására) hagyták el, de már nem térhettek vissza oda, vagy hadifogságukat követően kerültek „Németország" valamelyik régiójába.

9 Mayer, János 2001: „Most menekültnek hívnak..." Az elűzött észak-bácskai németek integrációja Nyugat-Németországban. PhD-disszertáció. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. 43-48. Lásd még: Korom Mihály 1996: Az elhurcolás és a szülőföldről való elűzés néhány kérdése. In: Zielbauer György 1996: A magyarországi németek elhurcolása és elűzése. Válogatott szemelvények a korabeli magyar sajtóból 1944^48. Országos Német Önkormányzat, Budapest. 13-21., Tóth Ágnes 1993, Kőhegyi Mihály - Tóth Ágnes 1992: Bevölkerungsbewegung in Katymár 1945^48. Suevia Pannonica. Archiv der Deutschen aus Ungarn 73-86., valamint Kőhegyi Mihály - Tóth Ágnes 1987, A csávolyi németek kitelepítése. Forrás, 1987/8. Kecskemét 74-87., Brasch, Josef 1999: Vertreibung der Deutschen aus Ungarn. Unsere Post. Heimatzeitung der Deutschen aus Ungarn. Oktober 1999. Nr. 10. 20-23. stb.

10 Tóth Ágnes 1993: 191.

11 A magyar nyelv értelmező szótára 1965.1. kötet. Budapest 479. o.

12 Ackermann, Volker 1994: Integration- Begriff, Leitbilder, Probleme. In: Beer, Mathias (Hg): Zur Integration der Flüchtlinge und Vertriebenen im deutschen Südwesten nach 1945. Ergebnisse der Tagung vom 11 und 12. November 1993 in Tübingen. Sigmaringen. 11-26.

20