Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 6. szám - Szarvas Melinda: „"n nem látni sehol határ / én látni új látóhatár": Domonkos István: Kormányeltörésben
20 szabadna létüket. A Kormányeltörésben által bemutatott léthelyzetnek így nemcsak a drámaisága és tragikuma lenne világos, de helyenként elevenen érzékelhető iro- nikus abszurditása is. Ilyen megoldásnak tartom a már fentebb idézett részletben a nyugati magyar irodalom meghatározó folyóiratának, a Látóhatár , valamint az Új Látóhatár címének versbe foglalását is, mely egyúttal felidézi azt a kényszerű- en kialakított új perspektívát, melyet a lap(ok) szerkesztőinek Magyarországról elmenekülve magukévá kellett tenniük ahhoz, hogy emigráns létben valamikép- pen újra tudják alapozni saját kulturális identitásukat. Az a fajta keserű humor és a (nyelvi) játékosság, melyet a vers meghatározó vonásának érzek, a költemény több pontján is megcsillan, sőt potenciális releváns értelmezésnek tartom azt is, amely a Kormányeltörésben teljes nyelvi felépítettségét is ekként elemzi. Ez a köze- lítési mód annak ellenére nem vált a vizsgálatok részévé, hogy a vers keletkezé- séről egy Domonkos Istvánnal készült interjúból tudható, hogy baráti játék adta az ötletet a végső nyelvi formához. „Svédországban voltam és [Tolnai] Ottó telefonált is, meg levelet is írt. Én a Kormányeltörésben-t tulajdonképpen úgy kezdtem el írni, hogy hülyéskedésként válaszolni akartam arra a levélre, amelyben figyelmeztetett, hogy most már küldjek anyagot, és ezt úgy írtam, hogy »én képtelen lenni írni levél neked vissza«. És akkor hirtelen rádöbbentem, hogy az infinitívusz következetes használata esetleg hozzásegít majd egy hosszabb szöveghez. Így született meg ez az alapötlet.” 22 Természetesen egy az adott szerzővel folytatott beszélgetés önmagában nem ad feltétlenül megbízható támpontot egy-egy mű elemzéséhez. Ugyanakkor a Kormányeltörésben t kétségtelenül jellemzik játékos és kreatív nyelvi megoldások, akár szerkezeti szinten, akár csak egy-egy szöveghelyen. Az egyik ilyen rész a fentebb említett kategóriák közül a kollektív at jelző többes szám első személyű névmást kicsavaró: „keresni mi / találni rím / mirim mirim / mirririm” . Kulcsár- Szabó Zoltán már idézett alapos (és magyarországi kanonizáló) elemzésében ezeket a verssorokat a mi névmás helyreállítására tett nyelvi kísérletnek tekinti. Ahogy írja: „a »mi« (rím)párra lelve nyerhetné vissza kollektivitását, ám a »rím« szó (noha tartalmazza a névmás hangsorát) nem rímel rá, sőt a két kifejezés összekapcsolódása a jelentés kioltásához vezet.” 23 Szerkezeti szinten a refrénként visszatérő, groteszk és abszurd, szinte rajzfilmbe illő szituációkban megjelenő „élet vágni nyakon” – megfogalmazás is a Kormányeltörésben sajátos, inkább komor, semmint kacagtató humorát mutatja. Természetesen ezt a költői megoldást is joggal értel- mezték komoly funkciót betöltőként. Eszerint ez a refrén „a laza szabályossággal, inkább szabadversszerűen kanyargó szövegtömböket egyszerre tagolja és rántja egybe.” 24 A Kormányeltörésben recepciójának súlyos egyoldalúsága, hogy a költemény nyelvi megoldásainak játékos jellegéről nem vett tudomást, vagy azokról – talán a téma komolysága és a leírtak személyes átéltsége okán – nem mert részletesen 22 A szorongás anatómiája , Domonkos István költővel beszélget Kulcsár Katalin, E X Symposion, 2003/44–45., 22. 23 Kulcsár-Szabó Zoltán, i. m., 89. 24 Harkai Vass Éva, A tengelytöréses jármű újbóli beindítása, avagy csak verset írni ne! ne! ne!, Új Forrás, 2009/7., 51.
