Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 6. szám - Szarvas Melinda: „"n nem látni sehol határ / én látni új látóhatár": Domonkos István: Kormányeltörésben
21 beszélni. 25 Ekként is figyelve Domonkos művére, érződhet némi aránytalanság a vers ezen újszerűbb olvasata és az eddigiek alapján ráterhelt értelmezések között, melyek szerint a költemény a kisebbségi léthelyzet komoly és drámai hangú rep- rezentálása lenne. Noha kétségtelenül érvényesek ezek a korábbi megközelítések is, és Domonkos költeménye alkalmas ezeknek a kifejtésére, mégis felmerül a kérdés: nem láttatják-e komorabb műnek a Kormányeltörésben t annál, mint ami- lyennek egy árnyaltabb megközelítésű elemzés mutathatná? „Vers lenni kérdezni: / bírni el pici egér / hátán egész-ház / ha bebújni lyuk?” A Domonkossal készített interjúk nem csak a Kormányeltörésben úgynevezett „terhelt könnyedségéhez” vezethetnek el. Új irányból teszik megközelíthetővé a költemény nyelvi működésének jelentését is. A korábban idézett két sor első felé- nek értelmezését ( „én nem látni sehol határ” ) egy az EX Symposion Minor irodalom című számában megjelent beszélgetés árnyalhatja. A most vizsgált vers nyelve nemcsak roncsolt, de helyenként bizonyos szempontból már hiányos is, amen y- nyiben a magyar szavak látható felejtése és idegen szavakkal való helyettesítése (például itt: „hogyhívnak-madár / […] / én érezni izé-virágok / ohne-szagát” ) ekként is értelmezhető. Mikola a Kormányeltörésben szerkezetét vizsgálva megállapította: „a hiba, a hiány válik információhordozóvá, az eltérésnek lesz jelentése.” 26 A határ és a szavak együttes eltűnése e két jelenséget összekapcsolja, ami Domonkos gondol- kodásában nem szokatlan párosítás. Ahogy az említett interjúban fogalmazott: „a szavak szerintem ugyanolyan funkciót töltenek be sokszor vagy a legtöbbször, mint a határok: nem léteznek határok, mégis léteznek határok, és a határok azután arra kényszerítenek nagy csoportokat, hogy egymást irtsák. Ugyanúgy van a szavakkal, a nyelvekkel. Mindig az történik a végén, hogy valami félreértés, valami totális félreértés a megfogalmazás szintjén történik. Milyen óriási fegyelemre lenne szükség, hogy a szavakat valahogy kordában tartsuk, hogy csak azt fejezzék ki pontosan, ami a cél.” 27 „én menni külföld / mit munkaengedély” A Kormányeltörésben írói megoldásait már korábban is összekapcsolták a különféle interjúkban mondottakkal. A határ és a szavak jelentősége kapcsán említett párhuzam mellett például a költeményben megjelenő nyelvi viszonyokat is a szerző következetes elgondolásaként jelenítik meg. „Domonkosnak az anyanyelvéhez való viszonya nyilatkozatai és művei tanúsága szerint mélyen ambivalens.” 28 A vizsgált alkotás nyelvi formájával hozott újat a hetvenes évek elején a vajda- sági neoavantgárd és (kis késéssel megismerve) a magyarországi posztmodern költészeti világba. A két amúgy eltérő kulturális háttérből kialakult és szervezett irodalomtörténeti kor kevés közös pontjainak egyike Domonkos István műve, ezt 25 Domonkos István 2008-ban megjelent Yu-Hu-Rap című kötetének recepciójában megjelent az abban érzékelhető humornak a Kormányeltörésben hez való visszavezetése, de az 1971-es mű e szem- pont alapján történő újraolvasása elmaradt. 26 Mikola Gyöngyi, Domonkos István hallgatása közben , EX Symposion, 2003/44–45, 30. 27 A szorongás anatómiája, Domonkos István költővel beszélget Kulcsár Katalin , EX Symposion, 2003/44–45., 24. 28 Mikola Gyöngyi, Domonkos István hallgatása közben, E X Symposion, 2003/44–45., 30.
