Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 1. szám - Novák László Ferenc: Az Alföld szülötte Petőfi és Nagykőrös
zadik évfordulójára" hirdette meg azt az árverést, amelyen „Szendrey Júlia levelesládája" tartalmát kínálta megvásárlásra. Nagykőrös kiváló, széles látókörű és nagy műveltségű - Arany János Társaságot és múzeumot is alapító - polgármestere, dr. Dezső Kázmér is részt vett ezen az árverésen, s megvásárolt több Petőfi-autográfiát, köztük az „ Utón vagyok s nem vagy velem...", „A hegyek között", valamint a debreceni születésű „Hideg idő, hűs őszi éj... ” című versek kéziratait.15 Petőfi Sándor „Kutyakaparó" című költeményének színhelyét a körösi lokálpatriotizmus, az Arany János Társaság néhai tudós vezetői - dr. Benkó Imrével és dr. Törös Lászlóval az élen - Nagykőröshöz, annak környékéhez kötötte. A Szeged - és ez irányából érkező és Szarvas-Kécske felől hozzá csatlakozó - főútvonal Jászapáti egykori Kocsér pusztájának központján keresztül vezetett Szolnok (Jászberény), Abony irányába. A Kocsér, Tetétlen, Törtei puszták hármas határánál épült fel egy csárda, amely a „Kutyakaparó" nevet viseli. Ez a csárda Nagykőrös város egykori Tetétlen pusztáján áll. A kutyakaparás, kutyakaparó megnevezés az útszéli csárda rozoga, elhanyagolt voltára utal, hasonlóan a „Rongyos csárda", „Kuczorgó csárda"16 névhez, amely a Duna-Tisza közén másutt is előfordult a XVIII-XIX. században, így a római katolikus Félegyháza környékén (a Hortobágy vidékén gyakori a Morgó, Cserepes, Meggyes csárdanév). Kívül-belül szomorú csárda ez, A Kutyakaparó, Éhen-szomjan szokott itt maradni A jámbor útazó. Mert eledelt nem kap, és hogyha csak Rápillant borára, Megátkozza Nőét, hogy szőlőt is Vett be a bárkába. [...] Mogorva vénember itt a csapiár Szavát sem hallani, Szájat ő csak azért tart, hogy legyen Mivel ásítani. Ilyen a csapiár, a vén Dömötör; Hát a felesége? Ez takaros menyecske lehetett Annak idejébe'. [...] Ő sem igen beszél; s ha szól, száját 15 Mezősi Károly, 1973, 320-322.; Novák László, 1978, 324. A kéziratot az Arany János Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteménye őrzi. 16 Ilyen nevű csárda állt Cegléd határán is: „A Pest Jberényi országúton az úgynevezett kuczorgo csárda" került megemlítésre 1866-ban. Pest Megyei Levéltár Cegléd Város Hirdetések jegyzőkönyve 1864/68. 18. sz., 1866. július 1. 40
