Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 5. szám - Füzi László: Elakadások: 3. rész
résztvevők Eörsi István lakásán, míg másnap és harmadnap Jeles Andráséknál gyűltek egybe. Ezzel a rendezvény magánjelleget öltött, s azt az állambiztonsági szervek megakadályozni nem tudták, noha a három nap történéseit minden mód megpróbálták figyelemmel követni és dokumentálni. Fiatal íróként, műfordítóként e sorok írója is jelen volt e különös hangulatúdéiig nyilvános, félig konspirativ rendezvényen Eörsi a pesti bölcsészkarral »farkasszemező«, különben tágas, most leírhatatlanul zsúfolt lakásán. Való igaz: »Kelet és Nyugat« adott, bár kissé félszegen s lopva méregetve egymást. Az egybenyitott szobákban a padlón, a székeken és az ablakpárkányokon vagy százötven ember szorongott: helybéli diákok, ellenzékiek és a „szabad világ"-ból érkezett jogvédők, írók, újságírók, barátságos képű diplomaták. Volt némi kivételes, ünnepi megilletődöttség abban, ahogy e sokfelől egybesereglett alkalmi publikum oda- adóan fülelte egymás alig érthető szavát: az angol, német, francia és magyar nyelvű hozzászólásokat. Az előadások többnyire az írók felelősségét és társadalmi szerepét érintették, s Európa jövőjét latolták. A leginkább húsbavágó téma mégis a cenzúra volt, ami a hivatalos fórum hathetes tanácskozásain alig került szóba. Az Ellenfórumon részt vett: Susan Sontag, Per Wastberg, Danilo Kis, Hans Magnus Enzensberger, Timothy Garton Ash, Amos Oz, Pavel Kohut, Jiri Grusa, továbbá számos magyar író és értelmiségi, köztük: Bence György, Csoóri Sándor, Csurka István, Komád György, Mészöly Miklós és Tamás Gáspár Miklós. A bécsi központú Nemzetközi Helsinki Szövetséget Gerald Nagler, jeri Laber, Aryeh Neier s a szervezet frissen megválasztott elnöke, Karl Joachim von Schwarzenberg képviselte. Az eseményről három televízió és jó néhány rádiócsatorna tudósított - köztük a BBC, a Deutsche Welle, a Szabad Európa és az Amerika Hangja -, s a nyugati nyomtatott sajtó is számos munkatársát elküldte Budapestre, hogy a szimpozionról riportokban és interjúkban számoljanak be.** *Vö.: Ablonczy Bálint: A nem vonakodó csatlós, Heti Válasz, 2010, 11. 24., http://hetivalasz.hu/reflek- tor/paul-lendvai-a-nem-vonakodo-csatlos-33390 **Nóvé Béla: Cenzúraviták a 80-as évek Magyarországán, 2., Kritika, 2011. április, http://www. kritikaonline.hu/kritika_llaprilis_nove.html 16. A sors úgy hozta, hogy végül nem a különböző nyugati feltételek, s nem is a többirányú ellenzéki csoportosulások és akciók vezettek a rendszerváltáshoz, hanem a Szovjetunió anyagi megroppanása, s az, hogy ennek következtében elengedte az úgynevezett testvérországok kezét. Félreértés ne essék, egyetlen, a változások irányába tett lépés, gondolat sem volt felesleges, a maga módján valamennyi segítette az átalakulás irányába történő elmozdulásokat. Dalos György írja a Gorbacsovval foglalkozó könyvében: „A szűk pénzügyi keresztmetszet segített Gorbacsovnak világra hozni logikusan továbbmutató gondolatait. Ha már úgysem érte meg támogatni a kapitalista országok kommunistáit, akik többnyire elhanyagolható mértékben jeleskedtek országuk életében, akkor egyenesen megsemmisítő volt a szovjet támogatás mérlege azokban az országokban, amelyek38
