Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 4. szám - A. Sajti Enikő: "A nemzeti lelkiismeret őrállója": Cseres Tibor: Hideg napok és a „ még hidegebb napok”
nyilvánosság előtt tudjon reflektálni a felvetett kérdésekre. Cseres Tibor ezt ma már sajnos nem teheti. Inkább azokat a friss kutatásaimat szeretném megosztani az olvasóval, hogyan jutott hozzá Cseres az akkor még csak kéziratban lévő Halottak hallgatása. Requiem 40 000 1944-ben ártatlanul kivégzett bácskai magyarért című íráshoz20, amelyet két áldozatkész, bátor bácskai plébános állított össze, a bácsszőlősi esperes plébános Szűcs Márton és a martonosi plébános, Kovács József, s amely kézirat könyve vezérfonalául szolgált. Ebből a munkából vette át Cseres, hogy 1944 őszén 40 ezer ártatlan civil magyar esett áldozatául a partizán megtorlásoknak, s ennek alapján szinte kitörölhetetlenül terjedt el a hazai és a nemzetközi közvéleményben, sőt a történeti irodalom egy részében is a 40 ezres szám, amelyről ma már tudjuk, hogy erősen túlzó. Juhász László, a Szabad Európa Rádió egykori tudósítója, majd a Magyar Televízió hírigazgatója, Hideg napok. Cseres Tibor emlékének címmel cikket írt az Új Horizont 2001.1. számában, illetve Barangolás a magyar múltban című kötetében megjelent írásában21 állított emléket annak, hogyan jutott el hozzá a két plébános írása, illetve ő hogyan juttatta el azt Csereshez. A Barangolás...-bean csak annyit jegyez meg lábjegyzetben, hogy hozzá 1989 őszén jutott el titkos csatornákon a két plébános kézirata, s ő azt a Szabad Európa Rádió Barangolás című adásában 1990. május 18-án dolgozta fel. Majd hozzáteszi, a kéziratot Cseres kérésére juttatta el hozzá, amelyet az író Vérbosszú Bácskában című könyve „vezérfonalának" tekintett. Az Új Horizontban már bőbeszédűbb, s megtudjuk, hogy Cseres az 1990. május 18-ai adás után levélben fordult a SZER Magyar osztályának szerkesztőségéhez, és kérte „a műsor kéziratának" elküldését. Ezt akkor, Juhász távollétében kollégája, Román István teljesítette is. Pár héttel később Juhász levelet kapott Cserestől, amelyben az író először megköszönte a műsor gépiratát, majd így folytatta: „Minthogy jelenleg a hideg napok ellenkönyvének megírásával foglalkozom, nagyon érdekelne a két »tisztaszándékú« bácskai plébános kéziratának teljes szövege: a szöveg terjedelme és holléte. Megköszönném, ha efelől tájékoztatna engem. Még nagyobb köszönettel tartoznám Önnek, ha - amennyiben a kéziratnak birtokában van - egy másolatot készíttetve róla, azt megküldené nekem, s mindenkori viszontszolgálat ígéretével részemről." Miután a kéziratot, írta válaszában Juhász, amelyet „egyházi körökből" kapott, már visszaküldte „forrásához", azt vissza kellett kérnie, s így kissé megkésve, de mégis el tudta küldeni a lemásolt kéziratot Cseresnek.22 Cseres hagyatékában van egy bizonyos D. F. által 1992. szeptember 2-án, a vajdasági Palicson írott levél. Mára sikerült kiderítenünk, hogy D. F. azonos Dongó Ferenc (1922-1996) tanárral, aki 1967-től tanított a szabadkai klasszikus gimnáziumban, a Paulinumban (ma Püspökségi Klasszikus Gimnázium és Kollégium Paulinum) és 20 Ez az írás Cseres könyvének megjelenése után négy évvel, a Magyar Egyháztörténeti Vázlatok című folyóirat 1995/1-2. számában (197-231. o.) jelent meg. 21 Juhász László: Barangolás a magyar múltban. Antológia Kiadó, Lakitelek, 1992. 130-136. Megjegyezzük, hogy a Juhász által a Halottak hallgatásának előszavából idézett rész nem pontosan azonos a Magyar Egyháztörténeti Vázlatokban közölt szöveggel. 22 http://www.pikk.hu/ujhorizont/2001_l/15.html A letöltés ideje: 2014. december 10. Juhász két levelet közöl ebben az írásában, amit Cseressel váltott, de sajnos a dátumok nem szerepelnek a leveleken, így nem tudjuk, pontosan mikor jutott el Csereshez az „átlátszó, vékony papírra íródott" kézirat másolata, de a szöveg alapján biztos, hogy valamikor szeptember 10-e után. 103
