Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 4. szám - A. Sajti Enikő: "A nemzeti lelkiismeret őrállója": Cseres Tibor: Hideg napok és a „ még hidegebb napok”
1974 és 1979 között e gimnázium és papnevelő intézet igazgatója volt.23 Ebben D. F. arról értesíti Cserest, hogy ez év augusztusában II. János Pál pápa a Pro Ecclesia et Pontifice érdemrend kereszttel tüntette őt ki „Isten ügyének a hűséges és kitartó szolgálatáért a 'Paulinum' Papnevelő Intézetben Szabadkán. Egyéni meggyőződésem, hogy a jó Isten ezt a kitüntetést elsősorban az 1944-es események körül történt kutatómunkámért adományozta." A levélből kiderül, hogy a Halottak hallgatása szerzőinek, Szűcs Márton és Kovács József halála után ő, D. F. fejezete be „úgy ahogy" a munkát, tíz példányban legépelte, és a következő helyekre, illetve személyekhez juttatta el a kéziratot: a szabadkai és a becskereki püspökséghez, a zentai Szt. István király plébániára, a Magyar Televízió Századunk rovatához Budapestre, az Esztergomi Érsekséghez, Nemeskürthy István közvetítésével a Magyar Tudományos Akadémiához, a Szabad Európa Rádiónak Münchenbe, a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia munkaközösségnek Torontóba és dr. Teleki Béla jezsuita atyának Szegedre. Egy példányt megtartott magának. Kérte Cserest, küldjön neki egy példányt a Vérbosszú Bácskában című könyvéből Kecskeméten élő fián keresztül, majd utalt arra, hogy az anyaggyűjtést sajnos nem tudták befejezni, s végül így fejezte be levelét: „Nagyon sajnálom, de nem tudok többet tenni. Én mozgásképtelen vagyok. A mai fiatalabb papok nemigen érdeklődnek az akkori események iránt. Az öregek - az egykor a szemtanúk - lassan elhalnak és az eseményekre feledés borul. "24 A Vérbosszú Bácskában, ellentétben a Hideg napokkal, mindössze angolul és horvátul jelent meg. Az angol kiadás mentora a Torontóban élő Magyaródy Szabolcs, a Hunyadi Mátyás Öregcserkész Munkaközösség vezetője, a Corvinus Library alapítója és működtetője volt. Magyaródy és az író között az akkor az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozó Vekerdi József, neves nyelvész, orientalista, romológus közvetített.25 A horvát kiadás politikai hátszelét a Jugoszláviából pár éve kiváló, identitását kereső Horvátország biztosította, fordítója Horváth László volt, aki egy évvel később a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke lett.26 A hazai irodalomkritika kevésbé volt lelkes, mint a Hideg napok megjelenésekor - s ez, megítélésem szerint, elsősorban a Vérbosszú műfaja miatt történt, hiszen nem regényt írt. Szubjektív történetszemlélete, az adatok „laza" kezelése azonban tőlük is jogos kritikát kapott.27 Jómagam nemcsak történetszemléletével vitatkoztam, de számos egyszerű összeadási hibára is felhívtam a figyelmét, mivel nem ellenőrizte az áldozatok számára vonatkozó adatait, forrását, Szűcs Márton és Kovács József munkáját nem vetette alá még minimális forráskritikai vizsgálatnak sem.28 Több 23 Vass Zoltánnak, Dongó Ferenc rokonának, valalmint Msrg. Miócs Józsefnek, a szabadkai Püspök- ségi Kalsszikus Gimnázium és Kollégium Paulinum jelenlegi igazgatójának szíves közlése. Lásd még Dongó Ferenc fiának, Dongó Zoltánnak apjáról írott rövid életrajzát: Dongó Ferenc-Kovács József- Gulyás M. Fulgencia-Savelin Zoltán-Bagi M. Romarika: A martonosi egyházközség története. Martonos, 2011. 217-218. 24 D. F. levele Cseres Tibornak, 1992. szeptember 2. In: Gergely Ferenc: Cseres Tibor élete és munkássága a rendszerváltás kezdetén. ArchívNET, 2009. 4. sz. http://www.archivnet.hu/hetkoznapok/cseres_tibor_ elete_es_munkassaga_a_rendszervaltas_kezdeten.html 12-13. A letöltés ideje: 2014. december 11. 25 Dr. Vekerdi József levele Cseres Tibornak, 1992. január 29. Uo. 5-6. 26 Horváth László levele Cseres Tibornak, 1992. április 8. Uo. 7-8. 27 Bundula István: A pontosság kötelező. Magyar Napló, 1991. október 4. 39^0. 28 Itt jegyezzük meg, hogy Szűcs Márton-Kovács József: Halottak hallgatása. Reguiem 40.000 1944-ben ártatlanul kivégzett bácskai magyarért című munkája pár évvel Cseres könyvének megjelenése után a 104
