Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 3. szám - Kurcz Ádám István: A katonák még nem jöttek vissza: Elhallgatások és allegóriák Gion Nándor rendszerváltás előtti prózájában
verekedések mellett a focimeccseket is nemzeti alapon vívták Szenttamáson.160 Míg Gion összes többi gyerekszereplője a valóságban is létező szenttamási családnevet visel, addig Torna családnév a szenttamási magyarok között nincs, és nem is volt. Ellenben a magyar Tamás név szerb megfelelőjének, a Tomislav-nak Toma a becézőformája. Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha azt gyanítjuk, hogy Torna Gyuri, illetve az általa vezetett csapat az egyik szenttamási szerb bandavezért, illetve az általa irányított galerit idézi. Annál is inkább, mert a magyar gyerekeknek van, hogy a katolikus, avagy helyi szóhasználattal a magyar161 templomban kell menedéket keresniük előlük. A katolikus templomban az ismert regényszereplők otthonosan viselkednek, de Torna Gyuriéknak eszükben sincs követni őket ide.162 Miután a kárókatonák elmennek, a regényírás jelenidejében játszódó Bevezető helyett és Utószó helyett című keretfejezeteiben a regény „törzsszövegének" elején olvasott idilli leírással szemben163 egy elvadult vidék képét látjuk, ahol még a madarak sem érzik jól magukat: „A nádasban valahol hebegve, esetlenül énekelni kezd egy nádiveréb, de aztán gyorsan, csalódottan elhallgat."164 Nem csoda ez, hiszen az Utószó helyett így kezdődik: „Kakukk repül a levegőben, árnyéka rátelepszik a nádasokra. Pimasz, cinikus madár, zavartalanul szemlélődik, puha fészkeket kutat, megrémíti a fészkek lakóit, véget vet a békés csöndnek. Nádirigók bukkannak elő, elkeseredetten kiabálnak, tiltakoznak, felborzolt tollúkban érzik a veszélyt. "165 A kakukkokról ugyanitt megtudjuk, hogy az „utóbbi néhány évben szaporodtak el," és mivel a nádirigók fészkeiben rakják le a tojásaikat, „ezért háborognak ennyire a szegény nádirigók. - Megriaszthatnál néha egy-két kakukkot - mutatok a vadászpuskára. az ajánlatot." Gion Nándor, Egy regény vége [2000.] = G. N., Műfogsor az égből, Bp., Nórán Libro, 2011, 534. 160 „Maradtuk hát magyarok és szerbek Szenttamáson, külön iskolákba jártunk, [...] a mezőkön és a strandon még a focimeccseket is szigorúan nemzeti alapon vívtuk egymással." Gion Nándor, író a tanyán és a történelemben [1989] = G. N., Véres patkányirtás idomított görényekkel, i. m., 63. 161 „Katolikus templom 1. Magyar templom" Penavin Olga-Matijevics Lajos, Szenttamás földrajzi neveinek adattára (= Vajdaság neveinek földrajzi nevei 6.), Újvidék, Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1981, 34. 162 „Tarzan-filmet vetítettek a moziban, és mi egy délután elmentünk megnézni, számolva azzal, hogy mozi után bizonyára megtámad bennünket Torna Gyuri bandája, a mozi környékét ugyanis ők uralták, és mi abban az időben igen rossz viszonyban voltunk Torna Gyuriékkal. És ők ránk is támadtak, mikor kijöttünk a moziból [...]. A templom és az iskola előtti térig szaladtunk, akkor már nagyon a sarkunkban lihegtek Torna Gyuriék, és mivel éppen vecsernyére harangoztak, bementünk a templomba [...]. Mi belemártottuk kezünket a szenteltvizes tálba, térdet hajtottunk, és keresztet vetettünk, azután felmentünk a kórusra a lelógó harangkötelek közé, és meghúzódtunk az orgona mellett, hogy kilihegjük magunkat." Gion Nándor, Az angyali vigasság [1985], i. m., 423M24. 163 „A Gergián-tanyán nagy élénkség és madárricsaj fogadott bennünket. Reggel volt, a kárókatonatelepen pezsgett az élet, a fekete madarak szorgalmasan röpdöstek, mentek a vízre halászni, aztán jóllakotton szálltak vissza az akácfára, széttárták szárnyaikat, szárítkoztak a napon, és ezzel együtt igen zajosak voltak. [...] A vadkacsák is bereggeliztek a földeken; a legnagyobb csapatok a Gergián-tanya fölött húztak vissza a nádasba; régen kitapasztalták, hogy ez a legbiztonságosabb útvonal, innen senki sem puskázik közéjük. Az udvaron tyúkok kaparásztak szemtelenül ugráló verebek mellett, lejjebb, az udvar végében, vagy az udvaron túl [...], ahol már elvizenyősödött a talaj, bíbicek szaladgáltak láthatatlan apró állatkák után. A trágyadomb mellett egy élénk színű büdösbanka tüsténkedett, talán lótetűre vadászott[ .....]. A gazos, elvadult kertből énekesmadarak csicsergése hallatszott." Gion Nándor, A kárókatonák még nem jöttek vissza [1977] = G. N., Az angyali vigasság, i. m., 190. 164 Uo., 168. 165 Uo., 251. 75
